A pekingi Csinghua Egyetem kutatói átfogó tanulmányban bizonyították, hogy a világ 2050-re technikailag képes lehet teljes egészében megújuló forrásokból fedezni villamosenergia-igényét. A Nature Energy folyóiratban megjelent kutatási eredmények szerint egy olyan részletes globális energiarendszer-modellt dolgoztak ki, amely óránkénti bontásban szimulálja a világ összes földrajzi régiójának energiaigényét, és megvizsgálja, hogyan lehetne ezeket megújuló technológiákkal kielégíteni. A modell a napelemek és szélturbinák telepíthetőségét a rendelkezésre álló területek és a fogyasztóktól való távolság alapján becsülte meg.

A kutatók eredményei szerint a globális nettó nulla kibocsátású áramrendszer kialakításához 15-20 terawattnyi változó megújuló energiakapacitásra (VRE, főként a nap- és szélenergiát takarja) lenne szükség, és a megújuló források több mint 80 százaléka a fogyasztói gócpontok 200 kilométeres körzetén belül helyezkedne el. Ugyanakkor a modell rávilágít a megvalósítás egyik legnagyobb fizikai korlátjára is: csupán a napelemek telepítése több mint 9 millió hektár területet igényelne. A tanulmány külön kiemeli, hogy a bőséges megújuló erőforrások különösen kedvező lehetőséget kínálnának az alacsony jövedelmű régiók, például Afrika számára, így elősegítenék a méltányos energiahozzáférés megteremtését.

A modell azt is megmutatja, milyen lépések csökkenthetnék egy ilyen rendszer költségeit. A keresletoldali menedzsment – vagyis az áramfelhasználás időbeli és módszertani optimalizálása – évi mintegy 182 milliárd dollárral, azaz a rendszerköltségek 6,5 százalékával mérsékelné a kiadásokat. A nemzetközi nagyfeszültségű átviteli hálózatok bővítése további 5,6 százalékos, azaz kb. 157 milliárd dolláros megtakarítást hozhatna, míg a megújuló energetikai technológiákra kivetett kereskedelmi akadályok (vámok, importadók) eltörlése jelentené a legnagyobb tételt, 12,2 százalékos, vagyis évi közel 345 milliárd dolláros költségcsökkentéssel.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a nettó nulla kibocsátású globális energiarendszer nem csupán éghajlatvédelmi, hanem méltányossági célokat is szolgál. A kutatás eredményei közvetlen iránymutatást nyújthatnak a döntéshozóknak: ösztönözhetik a nemzetközi energia-infrastruktúrába való befektetést, a megújuló technológiák kereskedelmének liberalizálását, és végső soron hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tiszta energia globálisan elérhető és megfizethető legyen, még a legszegényebb régiókban is.

Kapcsolódó cikkek:

* * *

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra! Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.

Forrás