Orbán Viktor áprilisi bukása után Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb stratégiai vereségeként ünnepli a Nyugat a vasárnapi örmény választás eredményét: a kis híján 50 százalékot szerző Nikol Pasinján miniszterelnök pedig – aki amúgy is imád közösségi médiás posztokban bámulatosan bámulni a kamerába – szívecskéket formáz a kezével és a We Are the Championsszal ad hangaláfestést pártja sikerének. Miközben mellesleg börtönnel fenyegeti az ellenzéki vezetőket a győzelmi beszédében.

A 2018-ban hatalomra került Pasinján ugyan veszített négy évvel ezelőtti támogatottságához képest, és messze van a kétharmadtól is (ennek még lehet jelentősége, akár a tágabb régió és a békekilátások szempontjából is), de messziről nézve kivételesnek hat, hogy újabb sima győzelmét az Azerbajdzsántól 2023-ban elszenvedett háborús vereség után volt képes hozni.

Akkor Örményország napok alatt vesztette el a kilencvenes évek eleje óta ellenőrzött Hegyi-Karabahot, és százezer örmény menekült érkezett hárommilliós dél-kaukázusi országba (ezt a Fidesz a régió felszabadításának titulálta). Akkori papírforma szerint az örmény kormánynak ebbe bele kellett volna buknia, úgy is, ha más sem igazán tudott volna mit tenni ez ellen a helyükben – most mégis újabb négy évre kaptak felhatalmazást.

A gazdaságilag és katonailag is jóval erősebb Azerbajdzsán masszív török támogatással a háta mögött hosszú távon is súlyos egzisztenciális fenyegetést jelentett Örményországra nézve (lásd erről korábbi helyszíni riportunkat a két ország vitatott határövezetéből), bármikor eszkalálható további területi követelésekkel. Ennek korábban az örmények, már amennyire lehetett, csak orosz biztonsági garanciák révén tudott valamennyire ellenállni, a 2022 utáni új geopolitikai helyzetben azonban Moszkva már nem tudta és talán nem is akarta megvédeni őket.

Az örményeket hibáztató orosz passzivitás az egyik leglátványosabb jele volt annak, hogy az Ukrajna elleni invázió után hogyan romlottak a Kreml pozíciói a posztszovjet térségben.

Ennek eredményeként az ország egyre inkább elfordult az oroszoktól, ami miatt rendszeres fenyegetéseket kapott és kap Moszkvából. Ennek a mostani választás előtt számos jele volt az orosz befolyásolási kísérletek garmadájától és az állítólagos orosz finanszírozású szavazatvásárláson át az örmény export korlátozásáig. Oroszország nemrég a híres örmény konyak behozatalát is megtiltotta, és mivel közegészségügyi ürüggyel már az örmény virágokra is nemet mondtak, az ország utóbb dafke Ukrajnába kezdett vágott rózsákat exportálni. Más kérdés, hogy az ország gazdasági túlélése szempontjából ennél azért nagyobb jelentőséggel bíró gázt továbbra is Oroszországból veszik vámmentesen – lehet, hogy csak idő kérdése, hogy a kedvezményes árú energiától mikor fogják őket elvágni.

A Kreml szerint Jerevánnak választania kell európai uniós csatlakozási céljai és az orosz dominanciájú Eurázsiai Gazdasági Unió között. Nem titkolják, hogy szerintük Örményország nyugati törekvései alapvetően sértik az érdekeiket. Ezt időnként halálos fenyegetésekkel is igyekeznek az örmények tudtára adni. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök is jelezte már, hogy Pasinjánnak érdemes lenne jobban vigyáznia, de a szokásossá vált szereposztás szerint Dimtrij Medvegyev az, aki bármikor kész bárkit teljes megsemmisítéssel fenyegetni. Az orosz exelnök legutóbb finoman a jégcsákánnyal agyonvert Lev Trockij sorsára emlékeztette az örmény miniszterelnököt.

Forrás