Biológiai módon lebomló, nem kell érte fákat kivágni, kíméli a csatornarendszert, alacsony a karbonlábnyoma, ráadásul még puha és vegyszermentes is: látszólag a bambuszból készült vécépapír az évtized, sőt, az évszázad találmánya, ami ugyan valamivel (adott esetben sokkal) drágább, mint a hagyományos, de a Föld megmentéséért ez nem nagy ár.

Ha ez túl jól hangzik ahhoz, hogy igaz legyen, az nagy valószínűséggel azért van, mert az Észak-Karolinai Egyetem egy friss kutatása szerint nem is igaz, legalábbis ebben a formában biztosan nem az.

A szén a baj

A bambuszból készült vécépapírok többségét Kínában gyártják, ezért azt korábban is lehetett sejteni, hogy a szállítás alaposan megdobja az emissziós költségüket, de Naycari Forfora, a különböző papírok karbonköltségeit latolgató tanulmány vezető szerzője szerint nem is ez a legnagyobb baj velük, hanem az előállításukhoz használt technika: Kínában még mindig sok szénerőmű működik, ezek is dobják meg a vécépapírgyárak karbonkibocsátását is.

Mint kiderült, az Amerikában vagy Kanadában gyártott vécépapírok kevésbé szennyezőek, mint a kínaiak: míg az előbbiekre egy tonnára 1824 kilogrammnyi karbonkibocsátás jutott, az utóbbira már 2400. A bambusz más területeken is rosszabbul teljesített, mint a hagyományos papír: az előállítása nagyobb szmogkibocsátással és ökotoxicitással jár.

Forfora szerint ezek a hátrányok a szénerőművek leváltásával mérséklődhetnek, de szerinte az eredmények arra utalnak, hogy a bambuszvécépapír mégsem olyan zöld megoldás, mint amilyennek kikiáltják. Mint kiderült, már a vécépapírt is hamisítják: az sem biztos, hogy bambuszból készül, amiről ezt állítják, bár ha az előbbi kutatás következtetései helyesek, a környezetvédelemért aggódók épp azzal hagynak maguk után kisebb karbonlábnyomot, ha a hamis papírra költik a pénzüket.

Forrás