-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 38 másodperc
A DNS építőköveit és egy jókora meglepetést rejtenek a Bennu kisbolygóról két évvel ezelőtt visszahozott minták. A Nature hírportáljának összefoglalója szerint az amerikai űrügynökség OSIRIS-REx kisbolygószondája által 2023-ban Földre juttatott törmelék az élethez nélkülözhetetlen molekulákban valaha látott leggazdagabb, kozmikus forrásból származó minta.
A nagyjából 500 méter átmérőjű kisbolygóról visszajuttatott mintákban a szerdán a Nature Astronomy folyóiratban közölt tanulmány szerint mind az öt, DNS-t és RNS-t felépítő nukleobázis – az adenin (A), timin (T), citozin (C), guanin (G), valamint az uracil (U) – is megtalálható. Emellett a földi fehérjéket felépítő 20 szokványos aminosavból 14-et ki tudtak mutatni a szemcsékből, ráadásul ezek alapos vizsgálata valami nagyon váratlan dolgot tárt fel. A földi élőlényeket felépítő aminosavak nagyrészt „balkezesek”, ezzel szemben a Bennuról vett minta egyenlő arányban tartalmaz egymás tükörképeinek tekinthető, „bal-” és „jobbkezes” aminosavakat.
Daniel Glavint, a NASA Goddard Űrközpontjának asztrobiológusát és a tanulmány társszerzőjét ez lepte meg leginkább. Más kutatókkal együtt Glavin korábban azt gondolta, hogy az ősi kisbolygók által hordozott szerves molekulák is ugyanúgy „balkezes” szimmetriájúak, mint a földi élőlényeket felépítő aminosavak. A kutatóknak emiatt most újra kell gondolni, miként juthattak el az életet felépítő molekulák a Földre. „Kicsit csalódott voltam először, mivel kb. 20 évnyi kutatómunkám ment a levesbe. De ezért kutatunk, hogy új dolgokat tanuljunk” – mondta.
„Ezeket az eredményeket az teszi annyira jelentőssé, hogy [ezeket a molekulákat] egy érintetlen mintában találtuk meg” – mondta Glavin. Korábban sikerült nukleobázisokat és aminosavakat is kimutatni meteoritokból, de azok a légkörbe lépés során, valamint bolygónk felszínén is fizikai, valamint kémiai átalakuláson mennek keresztül. Ezzel szemben az OSIRIS-REx visszatérő kapszulája megóvta a Bennuról hozott mintákat a túlzott hőhatásoktól és a földi szennyeződésektől is.
Sós pocsolyákban jöhettek létre a molekulák
De hogyan jöhettek létre a DNS bázisai a kisbolygón? Erre egy másik, szerdán a Nature folyóiratban megjelent tanulmány világíthat rá, ami szerint a Bennuról vett minta sókban gazdag. Az ásványok a kutatók szerint több milliárd évvel ezelőtt, pocsolyák elpárolgása során keletkeztek, amik egykor egy nagyobb kisbolygón terültek el – aminek a Bennu csak egy darabja. Bár a kutatók életnyomokat nem találtak a kisbolygóról visszahozott mintákban, ezek a pocsolyák megfelelő körülményeket biztosíthattak komplexebb biológiai molekulák kialakulásához.
„Az, hogy ott voltak ezek a sóoldatok, egyszerű szerves molekulákkal együtt, beindíthatta olyan, sokkal komplexebb, és jóval érdekesebb szerves molekulák keletkezését, mint a nukleobázisok” – mondta Sara Russell, a tanulmány egyik társszerzője és a londoni Természettudományi Múzeum ásványtani kutatója. A felfedezés Yasuhito Sekine, a tokiói Föld- és élettudományi Kutatóintézet bolygókutatója szerint arra világít rá, hogy a Naprendszer hajnalán a kisbolygók és bolygókezdemények nem csupán kő és jégdarabok voltak, hanem aktív, „élő” égitestek.
A Qubitnek a minták 2023 szeptemberi földet érése előtt Dante Lauretta, az OSIRIS-REx küldetésének vezetője és az Arizonai Egyetem bolygókutató professzora lényegében beharangozta a szonda új eredményeit. A Bennunál tett felfedezések „nemcsak arra vannak hatással, hogy miként tekintünk a Naprendszer evolúciójára, hanem izgalmas lehetőségeket vetnek fel ezeknek a kulcsfontosságú alkotóelemeknek a korai Földre jutásáról, amik akár hatással lehettek az élet eredetére” – írta akkor.
Az OSIRS-REx a harmadik űrszonda, ami mintákat juttat vissza egy kisbolygóról. A korábbi Hajabusza és Hajabusza–2 japán küldetésekkel ellentétben, amik együttvéve nagyjából 5 grammnyi mintát hoztak a Földre, a NASA küldetése 120 grammot, ami jóval több vizsgálatra ad lehetőséget. A Bennu emellett a Hajabusza–2 célpontjánál, a Ryugu kisbolygónál gazdagabb olyan illékony anyagokban, mint a szén, a nitrogén vagy az ammónia.
A minták visszahozatala után OSIRIS-APEX-re átnevezett amerikai szonda jelenleg is üzemel és új célpontja, a Föld mellett 2029-ben elhaladó 99942 Apophis kisbolygó felé tart.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
