-- Olvasási idő kb.: 3 perc és 46 másodperc
„A képviselők nem erre kapták a felhatalmazást. Az ellenkezőjét csinálják” – aktív politikai, már-már demokratikus diskurzus bontakozik ki két pár sorral mögöttem két bajszos bácsi között a sukorói kultúrházban. Az egyik bajusz arról győzködte a másikat, hogy a tópartra tervezett Fiatalokért Központ az egész település hétköznapjaira negatív hatással lesz.
A kormány tavaly nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Velencei-tó északi-partján található, egyik utolsó, még beépítetlen területet. Ez azt jelenti, hogy a település nemcsak, hogy nem szólhat bele, hogy mi épülhet a közvetlen környezetében, de tájékoztatást se nagyon kap a tervekről.
Olyannyira nem, hogy amikor az ügyet felkaroló civil összefogás nyomására a fideszes többségű önkormányzat határozatban kért további tájékoztatást a kormánytól, akkor az a társadalmi egyeztetés eredményéről szóló összefoglalóban a következő választ adta:
„A[z információkérésre vonatkozó] javaslat ellentétes a jogszabály céljával.” Ezt pedig azzal indokolta, hogy „a tervezet a Kormány döntésést hajtja végre”.
Ugyanezen választ kapták azok a civilek is, akiknek volt idejük részt venni a társadalmi egyeztetésen, amelyre a kormány 2024. december 12. és 20. között hagyott időt. A javaslatokat a kormány tehát jogszabályellenesnek nevezte, majd elfogadta a beruházásról szóló törvényt. Egyébként az önkormányzat azon kérése is elutasíttatott, miszerint pénzt kérnek a kormánytól a beruházás miatti infrastrukturális terhek növekedése miatt.
Összhang
A beruházásról szóló hírek hallatán még tavaly összefogott egy nagyobb csapat civil, hogy megpróbálják megállítani a beruházást, amely szerintük
- megduplázná Sukoró beépítettségét,
- tönkretenné az autómentes sportolás élményét,
- a hétvégenkénti feltételezett koncertek miatt jelentősen növelné a zajterhelést
- és megváltoztatná a környék ökoszisztémáját.
A Sukorói Összhang kampányának egyik állomása volt a péntek esti lakossági fórum, ahol több, az ügyben aktív polgár vagy az ügyben kompetens szakértő adott elő teltház előtt. Az ügy részleteiről – például a beruházásban felbukkanó orosz milliárdos befektetőkről és a környezeti hatásokról – már írtunk korábban, erről itt lehet olvasni, azonban a mostani fórumon jól látszódott, hogy milyen hatással is jár az, amikor a kormány a befektetőkkel közösen semmibe nézi a helyi lakosokat.
A hangulat már az elején feszült volt: az egyik civil, Lázár Júlia elmesélte, hogy amióta a beruházások ellen tiltakoznak, őt már nevezték „gyüttmentnek”, a szervezetet pedig „békétlennek”, „balosoknak” és „tiszásnak” – de szerinte ők csak a Velencei-tó különböző nézetű szerelmesei. Erre aztán többször is reflektált, azt is megtudtuk, hogy az eseményen osztogatott teát sem Soros György fizette.
Nem tudni, mi van a fejükben
Mivel a kormány még az önkormányzat kérésére sem adott részletesebb tájékoztatást, az előadók többségében csak spekulálni tudtak, hogy mi is lehet a partszakasz jövője.
A szervezet az információhiány közepette jogászok és civilek közös munkájával szedte össze, mik is képzelhetők el a területen. Az összesen 70 hektárnyi terület egyik részén például 8,5 hektáron (nagyjából 12 focipályának megfelelő területen) húzhatnak fel épületeket. Rövid matekkal ebből kijött, hogy csak ott akár kilencszáz lakás és épülhet. Meg sok minden más is, amit a jogszabály csak enged.
„Nem tudjuk, hogy mi van a beruházó fejében, tehát egyáltalán nem biztos, hogy erről van szó. Lehet, hogy csak néhány száz lakás és egy szálloda valósul meg, de a rendeletből ez is kiolvasható” – mondta Kovács Attila, aki elmondta, hogy a társadalmi egyeztetés ideje alatt mindenki számára elérhetővé vált a beruházás hatásvizsgálati lapja. „Kettő nap kellett ennek a hatalmas projektnek a hatásvizsgálatához, amelyben megállapította a hatásvizsgálat készítője, hogy (…) [a projektnek] úgy általában semmiféle hatása nincs.”
Ha rajtuk múlik
A hallgatói kérdések is beszédesek voltak: Több konkrét, a lehetséges hatásokkal kapcsolatos kérdés is érkezett a helyiek részéről, amire az előadók többször is csak annyit tudtak mondani, hogy hát ezért lenne jó társadalmi egyeztetést csinálni, és akkor lehetne ezekre a kérdésekre válaszokat is kapni.
Végül egy felkészült, sukorói nyaralóval rendelkező fehérvári lakos idézett Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnökének 2024. májusi posztjából. Ebben Molnár leírta, hogy korábban többször is megpróbálták már beépíteni a partszakaszt, de ők a helyi fideszes polgármesterrel és Tessely Zoltán országgyűlési képviselővel összefogva „megálljt parancsoltak” a fejlesztési terveknek.
„Akkor is elmondtam, hogy Sukorónak ez az egyetlen, mindenki által használható partszakasza, de sajnos mára már az egész Velencei-tó körül is szinte csak ez az egyetlen eredeti természeti szépségű, mindenki által megközelíthető partszakasz maradt meg. Ezért ha rajtunk múlik, nem kerülhet beépítésre” – írta tavaly Molnár, bár mivel a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt, neki és a polgármesternek semmilyen ráhatása nincs az ügyre.
Molnár akkor azt írta, hogy a „kulturált fürdési- és pihenési lehetőségre szükség van”, amihez „mosdók kellenek, gyermek játszók, fák” kellenek. Szerinte ha mindezt a helyiek megkapják a fejlesztéssel együtt, akkor „utána meg lehet velük beszélni, hogy beljebb, nem a »strandon«, a jelenleg magas növényzettel borított részen, mobilházak formájában helyet biztosítunk-e az egyetemistáknak, itt szórakozni vágyóknak”.
Egyelőre azonban úgy látszik, senkinek sem volt kedve leülni megbeszélni a helyi lakosokkal, de még a döntéshozókkal sem.
