-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 34 másodperc
José R. Penadés, az Imperial College London kutatója a csapatával a szuperbaktériumok kialakulásával foglalkozik. A kutatók az elmúlt tíz évet arra szánták, hogy felállítsanak egy olyan hipotézist, ami megmagyarázza a létrejöttüket. Már a hipotézis felállítása is évekbe telt, az igazolása és a laborvizsgálatok pedig szintén rengeteg időbe és energiába kerültek. Penadés aztán kíváncsiságból megkérdezte a Google Gemini-alapú mesterséges intelligenciáját arról, hogy milyen folyamatok vezethetnek a rezisztens baktériumok létrejöttéhez. A co-scientist névre keresztelt AI két napon belül válaszolt is, az általa legvalószínűbbnek tartott hipotézis pedig megegyezett azzal, amit a csapatával kutattak.
A kutatók azt vizsgálták, hogy a bakteriofág vírusok hogyan tudnak különböző baktériumok között géneket átvinni, és így hogyan terjedhet el az egyes baktériumfajok között az antibiotikum-rezisztencia. Penadés ezt ahhoz hasonlította, mint ha kulcsokat szereznének az egyes fajokhoz, amelyek között így akadálytalanul közlekedhetnek. A kutatás részleteit még nem tették hozzáférhetővé a neten, a tanulmány pedig még nem olvasható, a Cellnél épp megjelenés alatt áll.
Éveket lehetne spórolni
Penadés első gondolata az volt, hogy a Google hozzáfér a gépéhez, de a techcég azt állítja, hogy nem. A co-scientist a csapat által kidolgozott elmélet mellett még négy másikat is kidobott, és egyik sem tűnt lehetetlennek, sőt, az egyik még a szakembereknek sem jutott eszébe, így most azt is belevették a kutatásba. Penadés szerint ha a mesterséges intelligencia tíz éve feldobta volna nekik azt a hipotézist, amit végül kidolgoztak, már azzal is éveket spóroltak volna meg.
Penadés szerint az, hogy a mesterséges intelligencia két nap alatt megfejtette azt, amin ők tíz percig dolgoztak, egyszerre ijesztő és felemelő. Tiago Dias da Costa, a megjelenés alatt álló tanulmány társszerzője szerint a mesterséges intelligencia használatával a kutatók hihetetlenül sok időt és pénzt spórolhatnak meg. Az elmélet igazolását ezzel ugyan nem lehet megspórolni, de sok sikertelennek bizonyuló kísérletet igen. Miután da Costa szerint az eredménytelen kísérletek a laboridő 90 százalékát teszik ki, ezzel is rengeteg időt lehetne megtakarítani.
Penadés szerint a felfedezés egyszerre volt ijesztő és felemelő: úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban megváltoztatta a tudományos kutatások menetét, és annak ellenére, hogy hirtelen nagyon meglepődött az eredményen, örül neki, hogy részese lehetett ennek a változásnak.
