Bár országosan az autóhasználat nőtt az elmúlt évtizedben, az Alföldön európai összehasonlításban is kiemelkedő a kerékpározás szerepe, a budapesti agglomerációban pedig sokan kombinálják a különböző közlekedési módokat – olvasható a Másfélfok klímablogon megjelent elemzésben.

Gertheis Antal, a magát közép- és kelet-európai fókuszú mobilitástervező műhelyként meghatározó Mobilissimus szakértője a 2022-es népszámlálás közlekedési adatai alapján azt állítja, hogy a foglalkoztatottak és a közoktatásban tanulók körében együttvéve 2022-ben 41,3 százaléknyian egyéni gépjárművel, vagyis autóval vagy motorkerékpárral közlekedtek munkába vagy iskolába. A közösségi közlekedést 21,0 százalékuk választotta: ide tartozik a helyi autóbusz, a villamos, a trolibusz, a metró, a távolsági autóbusz, valamint a vonat és a HÉV. A válaszadók 13,2 százaléka többféle közlekedési módot is megjelölt, vagyis kombinált utazással jutott el úti céljához. Gertheis szerint köztük sokan lehetnek azok, akik különböző közösségi közlekedési eszközök között váltanak, például vonatról metróra, vagy távolsági autóbuszról helyi járatra. Gyalogosan és kerékpárral egyaránt 10–10 százalék közlekedik leggyakrabban.

Míg az ország túlnyomó részén az egyéni gépjárművel való közlekedés a leggyakoribb, az Alföld egyes térségeiben – például Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón és Karcagon – inkább a kerékpár használata jellemző. Budapest belső és átmeneti kerületeiben a közösségi közlekedés a meghatározó, míg számos dunántúli és észak-magyarországi kistelepülésen szintén a közösségi közlekedés, illetve a gyaloglás dominál.

Az elemző szerint a közlekedési módválasztás egyik meghatározó tényezője, hogy valaki településen belül, vagy más településre ingázik. Az utóbbi jellemzően nagyobb távolságot jelent, és eltérő közlekedési lehetőségekkel jár, ezért a választott módok is különböznek. A más településre történő ingázás esetében a munkába járásnál az egyéni gépjárműhasználat a meghatározó, kivételt leginkább néhány budapesti kerület jelent, ahol a közösségi közlekedés az erősebb. Az iskolába járásnál ezzel szemben a közösségi közlekedésé a főszerep, míg Budapest és más nagyvárosok agglomerációiban a kombinált közlekedés – vagyis főként több közösségi közlekedési mód közötti átszállás – a jellemző.

Településen belül mindeközben a kisebb távolságok miatt a gyaloglás és a kerékpározás sok helyen hangsúlyos szerepet kap.

Az elemzésből az is kiderül, hogy 2011 és 2022 között az egyéni gépjárműhasználat aránya 35 százalékról 46 százalékra emelkedett a munkahelyre ingázók körében. Ezzel párhuzamosan minden más közlekedési mód aránya csökkent, egyedül a kombinált utazásoké maradt nagyjából változatlan.

A változás egyértelmű összefüggést mutat a motorizációval, állítja Gertheis. Mint írja ebben az időszakban 3 millióról 4,1 millióra nőtt a személygépkocsik száma Magyarországon.

„Emellett szerepet játszhatnak bennük a gyorsforgalmiút-fejlesztések, illetve a Covid 19-világjárványt követően részben – és részben ideiglenesen – átalakult foglalkoztatási formák is: például részleges távmunka esetén, heti néhány napon akár nagyobb távolságról is vállalják az emberek az ingázást. A kombinált utazások arányának stabilitása – elsősorban a budapesti agglomerációban – arra utal, hogy a nagyvárosi térségekben, ahol a zsúfolt központban korlátozott a hely és az autóforgalom növekedése már fizikai határokba ütközik, a sűrű és jól szervezett elővárosi vasúti szolgáltatás versenyképes alternatívát kínálhat”.

A Mobilissimus szakértője nemzetközi tapasztalatok alapján úgy véli, hogy a hagyományos vidéki kerékpározás visszaszorulását a városi növekedése ellensúlyozhatja. Mivel Budapesten még küzdeni kell a kerékpársávokért, különösen fontos, hogy a nagyvárosokban kiépüljön a biztonságos és folyamatos kerékpáros infrastruktúra. Az új eszközök – például a teher- és az elektromos rásegítéses kerékpárok – elterjedésének ösztönzésével új célcsoportok is bevonhatók, csökkentve a domborzat, a távolság vagy az egészségi állapot okozta korlátokat. Az viszont biztos, hogy hogy Magyarországon egyáltalán nem mindegy hol él, az aki biciklizni szeretne.

Forrás