A Homo sapiens harcolj vagy menekülj reakciói élet-halál helyzetekre vonatkoznak, nem pedig egy e-mail megválaszolására, állítja a Biological Reviews folyóiratban most megjelent tanulmány.

Az IFL Science ismertetője szerint a Daniel P. Longman, az angliai Loughborough Egyetem és Colin N. Shaw, a Zürichi Egyetem evolúciós antropológusa tényszerűen bizonyította, hogy a modernitás egészségügyi problémái közül egy sornak az az oka, hogy fajunk evolúciós történetének túlnyomó részét természetes környezetben töltötte, míg ma a legtöbben csúcstechnológiás világban élünk, amely tele van száguldó autókkal, villogó fényekkel, zaj- és porszennyezéssel és világító képernyőkkel.

„Őseink jól alkalmazkodtak az ellenség és a ragadozók elkerülésével vagy velük való szembeszállással járó akut stresszhez. Az oroszlán időnként felbukkant, és készen kellett állnunk a védekezésre vagy a menekülésre. A lényeg az, hogy az oroszlán ismét elmenjen” – idézi a lap Colin Shawt, a Zürichi Egyetem Emberi Evolúciós Ökofiziológiai kutatócsoportjának vezetőjét.

A szüntelen stressz jelentős hatással van a mai populáció egészségre, állítják a kutatók, akik azt állítják, hogy ez a gyökere a reproduktív funkciók károsodásának, de hozzájárul a meddőséghez és a spermiumszám csökkenéséhez; gyengíti az immunrendszert, ami allergiákhoz és autoimmun betegségekhez vezet; megzavarja a kognitív funkciókat, ami lassabb fejlődést és felgyorsult hanyatlást okoz; és nem utolsó sorban csökkenti a fizikai teljesítményt, ami az erő és az állóképesség csökkenéséhez vezet.

Longman és Shaw szerint „paradox, hogy az elmúlt háromszáz évben hatalmas gazdagságot, kényelmet és egészségügyi ellátást teremtettünk a bolygó jelentős részén, miközben ezeknek az eredményeknek némelyike meglehetősen káros hatással van az immunrendszerünkre, kognitív, fizikai és reproduktív funkcióinkra”. A probléma globális szinten várhatóan csak mélyül. A Föld 8,2 milliárd lakosának körülbelül 45 százaléka él jelenleg városokban, de ez a szám 2050-re a világ népességének kétharmadára emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy további milliók és milliók szembesülnek a modern, iparosodott világ stresszfaktoraival, és azok egészségügyi következményeivel.

A kutatók szerint a megoldáshoz újra kell gondolni a természettel és a nagyvárossal való személyes és kollektív kapcsolatokat. Azt állítják, hogy a vadászó-gyűjtögető múlt élettereinek védelme vagy létrehozása a kulcs, az ilyen természetes, természetközeli környezetek ingerei ellensúlyozhatják a modern stresszorok negatív hatásait.

Forrás