Idén Brazíliában, az amazóniai esőerdőhöz közeli Belém városában rendezik meg az ENSZ klímacsúcsát: a hétfőn kezdődött és egészen november 21-ig tartó COP30-on elsősorban az erdővédelem, az éghajlatváltozás okozta katasztrófák által érintett területek támogatása és a károsanyag-kibocsátás csökkentésének terve lesz a középpontban. De hiába hívták meg a rendezvényre az Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC) mind a 198 tagországának képviselőit, egy jelentős hiányzó mindenképp akad: Donald Trump amerikai elnök elzárkózott a tárgyalásoktól, és sem ő, sem az adminisztrációja nem képviseli az Egyesült Államokat a klímacsúcson.

Még messze van a kitűzött klímacél, de az ENSZ bizakodik

Az érintett témákban korábban olyan fontos nemzetközi megállapodások születtek, mint az 1997-es kiotói jegyzőkönyv, ami az iparosodott országok kibocsátásának korlátozását tűzte ki célul, vagy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény volt, amely szerint minden résztvevő országnak 2 Celsius-fok alatt kell tartania a felmelegedést, de a cél az, hogy az évszázad végére 1,5 fokra csökkentsék ezt az értéket. Ugyanakkor az ENSZ legfrissebb jelentése szerint az országok még nem érték el azt a szintet, ami belátható időn belül a globális felmelegedés megakadályozását eredményezné. Biztató azonban, hogy 2035-re várhatóan 12 százalékkal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása a 2019-es adatokhoz képest – számolt be Simon Stiell, az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős főtitkára.

A zöld átállásért és a globális felmelegedés megállításáért tett törekvések azonban nem egyformán fontosak a világ vezetőinek: Kína és India mellett az Amerikai Egyesült államok sem vesz részt a COP30 csúcson. Sőt, miközben az USA a világ egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó országa, Donald Trump a szeptemberi ENSZ-konferencián így fogalmazott a klímaváltozás elleni küzdelemről:

„Azt a globalista koncepciót, amely szerint a sikeres iparosodott nemzeteknek fájdalmat kell okozniuk maguknak, és radikálisan fel kell forgatniuk egész társadalmaikat, teljes mértékben és végérvényesen el kell utasítani.”

Trump elzárkózása másoknak nyithat meg kapukat

Trump álláspontját már a klímacsúcs kezdete előtt bírálták más országok vezetői. A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva „szélsőséges erőként” hivatkozott az USA elnökére, és felrótta neki, hogy a klímapolitikát bíráló álhírekkel ellehetetleníti a következő generációk jövőjét. Ehhez hasonlóan Maisa Rojas, Chile környezetvédelmi minisztere is bírálta az amerikai elnök felfogását a klímaváltozás elleni törekvésekről: „A tudomány álláspontja egyértelmű. Nagyon fontos, hogy ne hamisítsuk meg az igazságot.”

Ha nem is hivatalos küldöttség részeként, de mégis lesz amerikai résztvevője a konferenciának: Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, aki a hírek szerint a Demokrata Párt 2028-as elnökjelöltségéért való indulást is pedzegeti. Newsom szerint „ez az elképzelés, hogy falakat, akadályokat és vámokat emelünk, és egyszerűen hátat fordítunk a világnak, őrültség” – nyilatkozta az AP hírügynökségnek.

A kaliforniai kormányzó aggályai nem alaptalanok: a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) adatai szerint a nyugati-amerikai állam 1 Celsius-fokkal vált melegebbé az elmúlt 30 évben, miközben 18 centiméterrel kevesebb csapadék hullik le az államban, mint 1995-ben. Ráadásul Kalifornia az elmúlt öv évben pusztító erdőtüzekkel is küzd: legutóbb a Los Padres Nemzeti Erdő területén augusztus 6-án kiütött tűzvész miatt 4200 embert kellett azonnal kitelepíteni, és az elmúlt 10 évben 52 ezernél is több embert ölhetett meg az erdőtüzek füstje.

Newsom szerint az amerikai kormánynak nemcsak a környezeti és emberi veszteségek csökkentése miatt lenne fontos a klímavédelemért tett küzdelemben részt vennie, hanem mert „olcsó energiát, zöld infrastruktúrát és gazdasági hatalmat adunk át más országoknak – különösen Kínának –, amelyek kihasználják a távollétünket”. Ráadásul Trump a beiktatása után szinte azonnal kilépett a párizsi egyezményből, és a benzines autók beszerzésére vonatkozó tiltások bevezetését is akadályozta. Trump kifejezetten Kaliforniára vonatkozó intézkedéseket is tervez, ugyanis az állam partvidékét megnyitná az olaj- és gázfúró állomások telepítése előtt. Newsom szerint az amerikai elnök „egy invazív faj, egy romboló elnök. Megpróbálja visszaforgatni az elmúlt évszázad fejlődését”.

A helyi őslakosság is ostromolja a döntéshozókat

Az idei COP nemcsak politikailag mozgalmas, hanem a helyi lakosságból is erőteljes reakciókat váltott ki. Kedden több tucat őslakos tüntetőnek sikerült betörni a COP30 klímacsúcs helyszínére, akik a helyi olaj- és fakitermelés, illetve az illegális bányászat ellen emeltek szót, valamint azt követelték, hogy a földterületek jogi elkülönítése bekerüljön a klíma­politikák közé, és ne csak díszletként legyenek jelen a konferencián, hanem valódi döntési szerepet kapjanak.

Az ilyen ellenállás leginkább csak azért nevezhető szokatlan eseménynek, mert az előző három klímacsúcsot bizonyos mértékben autoriter országokban szervezték meg – Azerbajdzsánban, az Egyesült Arab Emírségekben és Egyiptomban. A brazíliai tüntetések azonban folytatódnak, és szerdán már feminista és palesztinpárti tüntetők is demonstráltak a városban.

Forrás