-- Olvasási idő kb.: 3 perc és 8 másodperc
Vasárnap előrehozott választást tartanak Európa legnépesebb államában, a világ harmadik legnagyobb gazdaságát működtető Németországban, miután tavaly év végén a hárompárti, szociáldemokrata-zöld-liberális kormánykoalíció felbomlott.
A parlamentbe, pontosabban annak alsóházába, a Bundestagba hét párnak van esélye bekerülni:
- az eddigi kormány vezető ereje, az Olaf Scholz kancellárt és mostani kormányfőjelöltet adó szociáldemokrata SPD;
- a velük mostanáig kormányzó Zöldek, kancellárjelöltjük Robert Habeck alkancellár, gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter;
- a kormány bukását okozó, Christian Lindner pénzügyminiszterrel induló, decemberig a legkisebb kormánypártnak számító jobboldali liberális FDP;
- a kereszténydemokrata, konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU, az ország vezetésére jelöltjük Friedrich Merz;
- az Európai Parlamentben a Mi Hazánkkal egy frakcióban ülő szélsőjobboldali-populista AfD, kancellárjelöltjük a múlt héten Budapesten Orbán Viktorral tárgyaló Alice Weidel;
- a részben a keletnémet állampártból kinőtt Linke (Baloldal), csúcsjelöltjük a 36 éves Heidi Reichinnek, a párt társ-frakcióvezetője, illetve Jan van Aken társelnök;
- a névadó Sahra Wagenknecht vezetésével a Linkéből tavaly év elején kivált, radikális baloldali, de oroszpárti és migrációellenes BSW.
Rövid kampány
A választásra azért kerül sor, mert a többséget biztosító német kormánykoalíció felbomlott, de a választók is úgy érezték, hogy a tervezett 2025. szeptemberihez képest előrehozott választásra van szükség Németország jövője és gyengélkedő, két éve csökkenő gazdasága szempontjából, mert a Scholz-kormányzat nem volt hatékony, és belharcok tépázták.
A kampány három fő témája a biztonság – és ezzel részben összefüggésben a migráció (erről bővebben itt írtunk) –, a gazdaság (erről itt olvashatnak bővebben) és a szociális biztonság volt.
A kampányidőszakot nem a pártok uralták, hanem a külső történések
– nyilatkozta lapunknak Kováts Eszter a Németországban történt bevándorló-hátterű merényletekre és J.D. Vance müncheni szavaira utalva. Ukrajnával kapcsolatban a Bécsi Egyetem kutatója megjegyezte:
Mindegyik párt békét ígér, csak mást értenek béke alatt, és nagyon mást gondolnak arról, hogy ki vagy mi a háború oka, és hogyan és kinek kéne befejezni.
Szerinte a pártok eredetileg úgy készültek, a gazdaság lesz a kampány fő témája. A végeredményre hatással lehet, hogy az előrehozott választás miatt rövid volt a kampány, és sok múlik azon, hogy a pártok mennyire képesek mobilizálni a táborukat. A rövid kampányidőszak a kis pártok számára lehetett kihívás, főleg a BSW-nek, amelynek nem voltak meg az alap- és tartományi szintű szervezetei, amikor kiderült, hogy előrehozott választás lesz – véli Kováts.
Ha a Wagenknechték nem jutnak be, az nem az ideológián, hanem ezen a szervezeti problémán múlhat
– jegyezte meg.
A Politbarometer felmérése szerint ugyanakkor az érdeklődés a jóval nagyobb, mint az előző, 2021. szeptemberi választáskor. A felmérés szerint 87 százaléknyian válaszoltak úgy, hogy nagyon érdekli őket a választás. 2021-ben ez az arány 76 volt. Az 1990-es újraegyesítés óta megtartott választásokon 20–30 százalék közé tehető a szövetségi választáson választójogukkal nem élők aránya, de az AfD-ről azt tartják, jól mozgósít, mind a „nem-szavazók”, mind a fiatalok körében.
Kormányra kerülhet a szélsőjobb?
A közvélemény-kutatások alapján nagy meglepetés lenne, ha nem a CDU/CSU győzne, 30 százalék körül mérik őket. Ez azt jelenti, hogy vélhetően Merz próbálkozhat meg elsőként kormányt alakítani, egymagukban azonban nem lesz többségük.
The post Előző eredményét megduplázva a második legerősebb párttá válhat a német szélsőjobb, de kormányra ettől még nem kerül first appeared on 24.hu.
