A hétköznapi szakrális élmények (vagy a vidéki élet traumái) egyike a déli harangszó, amit bár sokan a nándorfehérvári győzelemhez kötnek, valójában nem ahhoz van köze, hanem az iszlám hódítás elleni általános harchoz – III. Kallixtusz pápa 1456. június 29-én rendelte el, hogy harangozzanak, VI. Sándor pedig később, 1500. augusztus 9-én rendelkezett úgy, hogy a harangozást ne is hagyják abba, sőt, egészen az idők végezetéig folytassák. Azóta tudja mindenki, hogy mikor kell ebédelni.

A történelemből ennyi elég is: az egy dolog, hogy elrendelték a harangozást, de hogy sikerült, és hol a legjobb meghallgatni? Ennek próbáltunk utánajárni öt budapesti helyszínen. A szubjektív tapasztalatok mellett igyekeztünk az objektivitásra is törekedni, ehhez a DecibelX decibelmérő, illetve az Atomic Time atomóra-alkalmazás adataira támaszkodtunk, a méréseket 100 lépésnyire az adott templom bejáratától végeztük.

Rózsák tere, Budapesti Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplom (Budapest, 1074, Rózsák tere 8.)

A VII. kerületi neogótikus templom egy takaros kis téren, a Rottenbiller utca szomszédságában található, a kovácsoltvas kerítés mellett áll meg a troli, a közelben kisbolt, patika és gyógyászati segédeszközöket árusító üzlet is található. A templom nagy erénye, hogy délelőtt és délután is látogatható, méghozzá ingyen, a parkban padok és asztalok is vannak, a környező kisebb utcákban pedig kellemesen zúg végig, amikor a toronyóra elüti az időt. Aminek a pontossága azért erősen kétséges: a helyszíni méréseim szerint az óra az egészet 11 óra 57 perc 35 másodperckor ütötte el, a déli harangszót pedig, VI. Sándor ide vagy oda, 11 óra 57 perc 47 másodperckor kezdte meg. Kis templom, kis harangszó: 11 óra 58 perc 33 másodperckor már az utolsó ütés hangja is elhalt. A téren – nyilván azért, mert a templom látogatható – dél előtt néhány turista lézengett, mások csak kiültek olvasni vagy a telefonjukat nyomkodni a parkba, ami a belvárosi lokáció ellenére meglehetősen csendes és elég rendezett. Az uralkodó állatfaj a galamb, a Rózsák tere még nem adta meg magát a dolmányos-dominanciának, így a kukák is viszonylag háborítatlan állapotban maradtak meg.

A templom eredeti harangjait Vadas Ferenc művészettörténész szerint Szent Erzsébetről, Szent Lászlóról, Szent Margitról és Szent Adalbertről nevezték el, és külön érdekesség, hogy a millenniumi ünnepségsorozat megnyitásáról éppen ezek a harangok adtak hírt 1896-ban. A templom 1898-ban vásárolta meg őket, de az első világháborút már nem élték túl: bár Novák István plébános az 1915-ös, a harangállományt felmérő körlevélre úgy válaszolt, hogy akár egyetlen harang beolvasztása is pótolhatatlan károkat okozna, hiába tiltakozott, mind a négyet beolvasztották. A pótlásukra csak tíz évvel később, 1925-ben került sor, az akkori négy új harangból kettő, a Szent László- és a Szent Margit-harang maradt fönn.

Ezek pedig szépen muzsikáltak: a némileg elsietett déli harangszó csúcspontján 70,4 decibeles hangerőt mértem, míg a környék alapzaja 42 volt (a déli haranszó alatt 58,9). A látogatásra szeptember 13-án, szombaton került sor, talán ezért is volt élénkebb a Rózsák tere forgalma a szokásosnál, bár tömegek még így sem ostromolták a templomot – annak ellenére, hogy van mit rajta nézni és hallgatni. Olyat, aki a jelek szerint a déli harangszó tiszteletére látogatott volna ki a parkba ahelyett, hogy húslevest főzne, nem találtam, de elképzelhető, hogy ez nem is túl gyakori hobbi. (2025.09.13. szombat)

Budapesti Magyarok Nagyasszonya Templom (1089 Budapest, Magyarok Nagyasszonya tér 1.)

A korábbi Rezső téren áll a Tisztviselőtelep lakóinak egyik legfőbb vágya, a Budapesti Magyarok Nagyasszonya templom. Az épület eredetileg Lechner Ödön tervei alapján épült volna meg, az átadását pedig 1910-re tervezték, de ebből nem lett semmi: az elkészült épület tervrajzát egy másik Lechner, Jenő, a híres építész unokaöccse tervezte, és csak 1931-ben sikerült felszentelni, ekkor is csak úgy, hogy az épületet az eredetileg a tervekben szereplő külső szélfogók és fűtés nélkül adták át. A neoklasszikus templom az átadásakor kifejezetten imponzáns méretűnek számított: az építésekor ez volt a második legnagyobb Budapesten, és bár azóta már sok víz lefolyt a Dunán, még mindig nem mondható aprónak. Az épületnek otthont adó Magyarok Nagyasszonya (a másik felén Szenes Iván) tér is viszonylag nagy, és itt nem a galambok, hanem a dolmányosok az urak, ennek megfelelően a kukák ki vannak pakolva, a fákon rikácsoló madarak pedig mogyorót dobálnak a padon ülőkre, és hangosan káromkodnak, ha megkergeti őket egy-egy kutya. A tér egyik oldalán Tolnai Lajos egykori lakóháza áll, a másik irányból a Vörös Október ruhagyár, illetve egy kollégium határolja. A templom hétköznap nem látogatható, vasárnaponként azonban a szokásos mise mellett estefelé vietnámi nyelvűt is tartanak.

A nagyjából 12 ezer négyzetméteres park szerda dél körül szinte kihalt: a ruhagyár már rég nem üzemel, az aljában található fegyverbolt pedig nem sok látogatót vonz, a Tolnai házánál lévő kisbolt előtt legfeljebb egy-két ember ácsorog. A kutyafuttató üres, de a templom előtti füves téren azért kergetőzik egy-két kutya, messzebb, a templom előtt valaki babakocsit tol. Harangzúgás-szpotterek nincsenek, van viszont egy alkalmas pad nagyjából 100 lépésnyire a templom bejáratától, éppen Géza fejedelem szobra mögött, egy madártani tanösvény mellett. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a harangszóig az alapzaj nagyjából csak 40 decibeles, ezt egy elhaladó repülő hirtelen 62-re emeli, különben csend van és nyugalom.

A templom négy kupolás tornyának egyikében kaptak helyet a harangok. Ezekből kettő van: a nagyharang 600 kilogrammos, a kicsi 50 kilós, az előbbit a Szent István Filléregyesület adományozta a templomnak, az utóbbit Ivántsó István és neje, Galambos Mária. Mindkét harangot Szlezák István harangöntő készítette Budapesten.

A Rezső téren (miután a tér két fele két eltérő nevet kapott, a félreértések elkerülése végett megmaradok a régi nevénél) késve, 12 óra után 18 másodperccel kongatják meg a harangokat, a műsor pedig csaknem három percig, 12 óra 3 perc 17 másodpercig tartott. A hangerő a déli csengés-bongás csúcspontján elérte a 68,7 decibelt, a három perc átlaga 49,2 volt. Az utolsó harangütés elhalta után újra itt a csend, csak a dolmányosok lármáznak, a közeli Orczy út és a Heim Pál kórház mentőinek lármája már nem ér el idáig. Nem csoda, hogy a közeli gimnáziumban tanító és a Tisztviselőtelepen lakó Babits Mihály is a csendre panaszkodott, hiába van a város közepén, Porváron nem történik semmi – bár a harangszó épp a telep végéig el is hallatszik, és ez is valami. (2025.09.11., szerda)

Szent István Bazilika (Budapest, 1051, Szent István tér 1.)

A bazilika előtti téren mindig történik valami, ha más nem, Jordan Peterson osztja az észt: a környék tele van menőbbnél menőbb (és drágább) vendéglátóhelyekkel, a turistabuszok okádják magukból az embereket, mindenki a lehető legjobb szelfipontot keresi, ahol a feje és a templom is benne lehet a képben. Ez meglehetősen nehéz: a gondosan maguknál hordozott szelfibotok ellenére több turistának is sokat kell forgolódnia, mire megfelelően dokumentálhatják, hogy itt voltak, a helyzetet pedig tovább nehezíti egy hangosan és hamisan éneklő vallásos csoport, akik kereszteket lóbálva dicsőítik Jézust. Szerencsére úgy döntenek, hogy még a déli harangszó előtt odébb állnak, az éneklésük még tompán hallatszik, ahogy eltűnnek a sarki hotel ronda épülete melletti utcában.

A bazilika helyén régen Buza Péter helytörténész szerint a híres-neves Heccteátrum állt, ahol bikaviadalokat tartottak a pesti nép legnagyobb csalódására, ugyanis hiába hoztak bikát és toreádort is Spanyolországból, a látványosság még akkor sem bizonyult elég látványosnak, amikor a bika felnyársalta a kihívóját. A bikaviadaloknak vége szakadt (ezeket megelőzően próbálkoztak medve-, kutya- és egyéb viadalokkal is, jelentősen kisebb költségekkel). A szórakoztató hecclétesítményt 1786 tavaszán építtette Tuschl Sebestyén, a telket később árverésre bocsátották, végül itt kezdődött meg 1851-ben a bazilika építése.

Megkezdődni ugyan megkezdődött, de nemigen haladt: minden tönkrement, ami tönkre tudott menni. Az eredeti terveket Hild József készítette, de az ezek alapján épülő kupola alatti pillérek 1867-re megrepedtek, a projektet megöröklő Ybl Miklós legnagyobb bánatára. A repedések megjelenését helyszíni szemlék követték, de lényegi intézkedések nem, így egy egy évvel későbbi szélvihar után az egész építmény összedőlt. Buza szerint ezután újra kellett kezdeni mindent, de ez sem ment gyorsan: Ybl 1891-ben hunyt el, a bazilika eddigre sem lett kész. A kész épületet csak 1906-ban, Kauser József építész vezetésével adták át, az ünnepen maga Ferenc József is részt vett, ezzel pedig megépült Budapest legnagyobb temploma is – aminek csak a tisztviselőtelepi ért a nyomába, mint a második legnagyobb, miután 1931-ben átadták a nagyközönségnek.

A bazilikának, aminek az eredeti tervek szerint az egész világ csodájára járt volna, nagy harangok is dukáltak, de ezeket ma már nem lehet hallani: az első, majd a második világháborút már nem vészelték át. Az első világháború után az eredeti nyolcból csak két harang maradt meg, a második világháború alatt pedig a német hadsereg hasznosította őket. A bazilika felszentelésekor állítólag a nagyharang hangja egészen a Keleti pályaudvarig elhallatszott, és hiába nagyobb a most a déli toronyban helyet kapott Szent István-harang, ami csaknem tíz tonnát nyom, ezt a bravúrt már nem tudja vagy akarja teljesíteni. A harangot 1990-ben a Perner cég öntötte négy másikkal együtt, a többi négy csak 1993-ban került a helyére. Buza szerint nem csak a harangokat, hanem a párkányzatot díszítő homokkő szobrokat is cserélni kellett: ezeket nem a hadiipar nyelte el, egyszerűen csak tönkrementek. Ybl előrelátását dicséri, hogy a szobrok kicsinyített másolatát a bazilika pincéjében őrizték, így könnyebb volt a pótlásuk is.

A mérések alapján a bazilika is siet: 11 óra 59-kor kezdi kongatni a delet, a leghangosabb pontján pedig a 75,3 decibeles hangerőt éri el, amivel ugyan a mezőnyben hangos, de a Keletiig már nem hallatszana el – nem is hallatszik. Az alapzaj itt magasabb, mint máshol: átlagosan kereken 50 decibel. A harangszó 12 óra 3 perc 21 másodpercig tartott, vagyis jó hosszú volt, de ez nem hatotta meg különösebben a turistákat, továbbra is szelfiztek. A Szent István tér élővilága tehát javarészt nem dolmányos varjakból vagy galambokból áll, hanem japán turistákból, idegenvezetőkből és pincérekből, de ez is jól mutatja, hogy az élet utat talál magának. A templomba be lehet menni, de csak pénzért: a templomtér felnőtt jegyáron 2400 forintért látogatható. (2025.08.30., kedd)

Budavári Nagyboldogasszony-templom (Mátyás-templom, Budapest, 1014, Szentháromság tér 2.)

A Szentháromság tér Budapest diliháza: soha, sehol nem láttam még ennyi fogalmatlanul közlekedő embert hátrafelé biciklizve, mint itt. Mindenki szelfizni akar, de senki sem tudja, hogy mivel: a Mátyás-templom magas, a környező házak javarészt alacsonyak, marad az, hogy az ember fogalmatlanul bóklászik az út közepén, hülyén vigyorog a déli napsütésben, aztán csak lesz valami. Ebből viszont általában nem lesz valami, csak az, hogy valami idiótának az út közepén sikerül lefényképezni a műemlék helyett egy ismeretlen japán turistát, aki szintén szelfizik két méterrel arrébb.

De vissza a Mátyás-templomhoz. Az eredetileg késő gótikus stílusban épült templomot a törökök mecsetté alakították át, majd számos újabb átalakítás után Schulek Frigyes vezetésével építették újjá 1874 és 1896 között, ekkor több épületet is elbontottak mellőle. A felújításnak sok minden áldozatul esett: Buza szerint az egyik innen eltávolított oltár Kispestre került, Loyolai Ignác kőfigurája pedig Máriaremetére, igaz, őt ott már átfaragták Szent Lászlóvá.

A nagy bontásnak-átépítésnek két dolog köszönhető: a megvadult segwayes turisták kellő teret kaptak az őrületükhöz, illetve jobban rá lehet látni az épületre – és lehetővé vált a száz lépésnyi távolság betartása is a hangerő méréséhez. Ami pedig a harangokat illeti, ezek sem régi darabok, legalábbis nem nagyon: a legnagyobbjuk a 4,5 tonnás Krisztus-harang, és 2010-ben készült, az elődjét, az ismeretlen nevű, 5700-5900 kilogrammos nagyharangot a második világháborúban elrekvirálták. A meglévő harangokat (a Szentháromság-, illetve a Szent Károly-harangot) 2005-ben Passauban újrahangolták, a 130 millió forintos beruházást a Norvég Alap finanszírozta. A templomban jelenleg 6 harang található, ezek közül a legrégebbi az 1723-ban öntött Szentháromság-harang, szintén tisztes korú a Walser Ferenc által öntött 1891-es Szent Károly, a többi Rudolf Perner műhelyében készült Passauban, 2010-ben.

A turisták és egy ordító tüntető miatt az alapzaj itt magasabb is volt, mint máshol, átlagosan 52 decibel. A déli harangok csúcsteljesítménye 80,3 decibel volt, az egész műsor átlaga pedig 73 (ezzel a Mátyás-templom a Bazilikát is megelőzi, méghozzá alaposan). Érdekes, hogy a Mátyás-templom is sietve kiabálja el a delet: a harangszó 11 óra 59 perc 22 másodperckor kezdődött, és 12 óra 1 perc 45 másodperckor ért véget. Bár a Szentháromság téren rengeteg turista volt, úgy tűnt, hogy senki sem kifejezetten a harangszó kedvéért látogatott ki, ami nem is csoda, hiszen a méréseket szeptember 6-án, a legnagyobb hőségben végeztem, egy kispöcsű lantos szobrának árnyékában, nem messze a Szentháromság-szobortól. (2025.09.06., szombat)

Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom (1122 Budapest, Csaba utca 5.)

„Gottfabriknak, Istengarázsnak csúfolták az épületet, szovjetstílusúnak bélyegezték, s a nemzeti karakterjegyeket kérték számon a tervezőn, a magyarosságot” írja a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplomról a már sokat emlegetett Buza a Kapukilincsek – Anno című könyvében. Az épületet Árkay Aladár tervezte, betegsége után pedig fia, Bertalan vitte tovább a munkát. A kritikus hangok nemcsak az épület elkészültekor voltak hangosak, hanem a háború után is, pedig Buza szerint korszakos alkotásról van szó, egy olyan modern épületről, ami a magyar templomépítészet új útját jelöli ki. A harangtorony a templomtól távolabb található, mert az Ördög-árok miatt nem kaphatott helyet közvetlenül a nagytemplom mellett, és bár a Városmajor fái miatt nem minden szögből látható megfelelően, a közelben található klasszikus betonlábú padok és asztalok kiváló haranghallgató helyszínnek bizonyultak. A Városmajor urai a dolmányos varjak, ahogy letelepszik valaki az asztalhoz, azonnal megvizsgálják, hogy nem enni ült-e le, hátha leesik valami falat. A parkban egyébként a keddi nap ellenére is élénk forgalom zajlott: kutyások, kisgyerekesek járták az ösvényeket, a templom szomszédságában működő teniszpályákon is sokan voltak. Bár azt hittem, hogy sikerült megtalálnom az egyetlen déli harangszó-fanatikust rajtam kívül, az, akiről ezt feltételeztem, közvetlenül azelőtt felkelt és távozott, hogy elkezdődött volna a műsor.

A harangtoronyban két harang található: a nagyharang 928 kilogrammos, és Szlezák László öntötte 1936-ban Budapesten, a kicsi mindössze 107 kilós, ezt is ugyanaz a mester öntötte 1950-ben. A többi templomhoz hasonlóan a városmajori is siet: az első ütés 11 óra 59 perc 10 másodperckor hangzott el, a műsor viszont meglepően sokáig, 12 óra 2 perc 9 másodpercig tartott. A leghangosabb pontján 64,6 decibellel szólt a harang, a teljes déli harangszó átlaga 52,6 volt. (2025.09.26., kedd).

A legjobb harangszó

Az öt helyszín öt különböző élményt kínál: akik a hangerőre utaznak, a Bazilikánál találják meg a számításukat, akik szelfizni akarnak, a Mátyás-templomnál. A saját szubjektív listámat a Rózsák tere vezeti a gondozott park miatt, a viszonylagos nyugalom és amiatt, hogy a templom látogatható, ezt követi a Tisztviselőtelep és a Városmajor – a turisztikusabb célpontok zsúfoltsága elvonja az ember figyelmét a harangozásról.

Forrás