-- Olvasási idő kb.: : nagyon kevés.
A kedvezőtlen nemzetközi környezetben, a hazai ipari termelés visszaesése és a magyar állam elszállt kamatfizetési kötelezettégei mellett szerények a növekedési kilátások 2025-ben is. Mindez és a növekvő infláció erősen korlátozzák a magyar állam lehetőségeit a közhangulat javítására. Így aztán hiába is szeretne a kormányzat választásra készülő költségvetést idén és jövőre, ehhez egyelőre nincs gazdasági mozgástere. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet tavaly év végén készített tanulmányában felmérte, hogy mire és mennyit költ a magyar állam, és a tavalyi közel 4 ezer milliárd forintos, a GDP nagyjából 5 százalékára rúgó elképesztő kamatterhek mellett egyáltalán mire maradnak még források a magyar költségvetésben.
A Dollárpapa legújabb adásában Palócz Éva közgazdásszal, a Kopint-Tárki vezérigazgatójával beszélgettünk arról, hogy mekkora osztogatás férhet bele az idei és a jövő évi költségvetésbe, és egyáltalán mi várható a magyar gazdaságban a következő egy-másfél évben.
- Mi történik a világgazdaságban? Milyen lesz a külső környezet?
- Mekkora lehet itthon az infláció és a gazdasági növekedés? Mi lesz a magyar állampapírokkal?
- Választási költségvetés-e a 2025-ös? Honnan lehet gazdasági mozgástér választási osztogatásra 2026-ban?
- Milyen választói csoportoknak fognak biztosan osztani?
- Mi lesz a kormányközeli gazdasági érdekcsoportokkal?
Hallgasd alább:
