Igazi régészeti szenzációnak számít az a három honfoglalás kori sír, melyet Akasztó határában találtak meg a közelmúltban a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei – olvasható a Magyar Múzeumok című online magazinban.

A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület internetes folyóiratában megjelent híradás szerint a 920-as, 930-as években elhunyt három előkelő férfi sírjait a kecskeméti múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel, az ásatást viszont már az intézmény szakemberei folytatták.

Az első sír egy 17-18 évesen elhunyt harcos nyughelye volt. A magazin szerint a „fiatalember különösen magas rangú lehetett – erre utalnak a vele együtt eltemetett tárgyak, eszközök. Óriási különlegességnek számít egy itt megtalált ezüst tarsolylemez, mely az elit rangjelző tárgyának számított ebben a korban. Ilyen leletből mindössze 29-et ismerünk, ezért kiemelkedő fontosságú a hazai és Kárpát-medencei régészet szempontjából is. Az előkelők temetkezésére jellemző módon a férfi mellé helyezték lovának fejét, lábait és bőrét – a halotti tor alkalmával az állat többi részét elfogyasztották. Az elhunyt a bal kezén kék üvegköves aranygyűrűt, varkocsában két arany karikaékszert viselt, végtagjain díszes ezüst kar- és lábperec volt. Szintén kiemelkedőek az aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszámai is”.

A második sír egy még fiatalabb, 15-16 évesen elhunyt harcost és értékes tárgyait rejtette, aki szintén magas rangú fegyveres lehetett. A harmadik sírban talált 30-35 éves férfi mellől előkerült jellegzetes 10. századi szablyája mellett pénzekkel gazdagon díszített lószerszámok és egy ezüst karperecet is találtak a kecskeméti régészek, akik szerint a két utóbbi férfi valószínűleg az első harcos kíséretéhez, testőrségéhez tartozhatott.

„A férfiak halálának okát és körülményeit sajnos nem ismerjük, azonban különböző kísérletek kezdődtek a genetikai állományukat illetően. Az első eredmények azt mutatják, hogy valamilyen rokoni kapcsolat állt fenn az elhunytak között; a második és harmadik férfi pedig valószínűleg apa és fia lehetett” – olvasható az ásatás ismertetőjében.

Forrás