-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 11 másodperc
A Johns Hopkins Egyetem kutatói egy szíriai sírból feltárt, ujjnyi hosszúságú agyaghengerre vésve találtak rá a történelem legősibb ismert betűírásának bizonyítékára. Ez a lelet, amelyet a szénizotópos kormeghatározás az időszámításunk előtti 2400-ra datált, nagyjából 500 évvel előzi meg a többi ismert, így az egyiptomi ábécé emlékeit is.
„A betűírás forradalmasította az írást, mivel a királyi családon és a társadalmi eliten kívül is hozzáférhetővé tette azt az embereknek. Így megváltoztatta az emberek életmódját, gondolkodásmódját és kommunikációját is” – mondta Glenn Schwartz, az egyetem régészprofesszora, aki felfedezte az agyaghengereket.
Schwartz, aki a Tengerentúli Kutatások Amerikai Társaságának éves ülésén mutatta be az eredményeket, azt állítja, a felfedezés rámutat, hogy „az emberek már sokkal korábban és más helyeken is kísérleteztek új kommunikációs technológiákkal, mint ahogyan azt eddig elképzeltük”.
A közel-keleti régészettel foglalkozó kutató Szíria korai városainak kialakulását vizsgálja, és 16 évi tartó ásatást vezetett Tell Umm-el Marra, az egyik első közepes méretű városi központ területén, amely az ország nyugati részén található. Itt a korai bronzkorból származó temetkezési helyek feltárása során, az egyik legjobb állapotban fennmaradt sírban találtak rá hat csontvázra, arany- és ezüst ékszerekre, főzőedényekre, egy lándzsahegyre, valamint négy enyhén égetett agyaghengerre, amelyeken betűírásnak tűnő szimbólumokat vettek észre.
Mint a régész elmondta, a perforált hengereket valószínűleg zsinórral kötötték össze más tárgyakkal, és címkeként szolgálhattak, és például egy edény tartalmát, tulajdonosát vagy származási helyét jelölhették. „Anélkül, hogy le tudnánk fordítani az írást, csak találgatni tudunk” – mondta.
