-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 4 másodperc
Néhány napig volt csupán látható a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében az a kiállítás, amely Cholnoky Jenő (1870-1950) elveszettnek hitt hagyatékát mutatta be.
Cholnoky Jenő, a Kolozsvári Tudományegyetem Földrajzi Intézetének világhírű földrajztudósa volt, akinek 1919-ben menekülnie kellett az erdélyi városból, több ezer, saját készítésű fényképből és saját gyűjtésű térképekből álló szakkönyvtárat hagyva ott. A magyar földrajztudomány fejlődésének kiemelkedően fontos dokumentumaiból álló Cholnoky-hagyaték sorsa az 1950-es évektől ismeretlen volt, és lassan a létezése is feledésbe merült – részletezi az MTA híre.
A mostani kiállításon, az MTA közgyűlését követő héten a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar földrajzi tanszéke mutatott be ízelítőt a 2001-ben újrafelfedezett hagyatékból.
Cholnoky Jenő Veszprémben született 1870-ben. Öccse Cholnoky Viktor újságíró, író, bátyja Cholnoky László író volt. 1905-ben nevezték ki a kolozsvári tudományegyetem tanárának.
A fotógyűjteményhez Cholnoky távozása után egyszer bizonyosan hozzányúltak: miután az egyetem irányítását a román hatóságok átvették, 1922-ben román fordítás került a magyar azonosító szövegek mellé. A második világháború körüli egyetemköltözések minden bizonnyal megkavarták a gyűjtemény egy részét, a helyzet azonban a kommunista hatalomátvétel után, az 1950-es években romlott igazán sokat.
A gyűjteményt cenzúrázták: a Cholnoky-féle fényképeket, térképeket és atlaszokat az ismeretlenségbe süllyesztették, az osztrák és magyar topográfiai térképek romániai területeket ábrázoló szelvényeit használták ugyan, de nem a könyvtár részeként, míg a könyvek, folyóiratok egy része beépült a kari könyvtárba. Mindeközben sok minden el is tűnhetett a gyűjteményből – ismerteti az MTA.
Hogy Cholnoky Jenő hagyatéka nem veszett el teljesen, 2001 tavaszán egy véletlen felfedezésnek köszönhetően derült ki. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem egyik raktárhelyiségének kiürítésekor a Földrajz Kar oktatói évszázados üvegnegatívokat és síkfilmeket, atlaszokat és térképeket találtak dobozokban, mappákban. A több köbméternyi anyag alapos átvizsgálásakor vált világossá, hogy Cholnoky Jenő fotóiról és az általa gyűjtött térképekről van szó.
Az anyagot a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság kezeli, mostanra végéhez közelít a gyűjtemény digitalizálása, a fotók, térképek beszkennelése és közzététele. Az ötezer darabos térképgyűjtemény általános és tematikus térképekből, továbbá különféle topográfiai szelvényekből áll. A legrégebbiek 17. századiak, a legnagyobb részük 1850 és 1919 közötti, jelentős részük Magyarországot és Romániát ábrázolja, de Cholnoky utazásainak külföldi helyszíneit is megtalálhatjuk az anyagban.
A mintegy ötezer fotó nagyobb részét a korabeli Magyarországon, leginkább erdélyi területeken készítette Cholnoky, bepillanthatunk a kolozsvári egyetemi életbe, a földrajztudós magyarországi földrajzi kutatásaiba, néprajzi érdeklődésébe. A fotók másik jelentős része a tudós három legnagyobb utazásán, Kínában, Skandináviában és az Egyesült Államokban készült.
