-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 44 másodperc
Múlt hét végén rendkívül rövid idő alatt mintegy 250 milliméternyi eső hullott Texas államban, ami háromnegyed óra alatt csaknem kilenc méterrel emelte meg a Guadalupe folyó vízszintjét. A hirtelen jött áradás nyomán a hatóságok eddig több mint 80 halálos áldozatról adtak hírt, sokan közülük gyerekek, mert a katasztrófa egy gyerektábort is érintett. A víz hihetetlen erejét mutatja, hogy egy nőt 32 kilométeren át sodort magával a folyó, mire meg tudott kapaszkodni egy part menti fában. Csodával határos módon túlélte, órákig tartotta magát, mire kimentették.
A jelenség villámárvíz néven fut a médiában, és Magyarországon is akármikor számíthatunk rá, gyakorlatilag bárhol, bármikor okozhat tragédiát. Nézzük, miről van szó pontosan.
Sok víz, kevés idő és a domborzat
Villámárvízről akkor beszélünk, ha – miként a neve is mutatja – (villám)gyorsan emelkedik a vízszint, illetve ott is hömpölygő folyam jelenik meg, ahol valójában semmi keresnivalója a víznek. Hazai viszonyok között viszonylag kis területen lehulló nagy mennyiségű csapadék okozhatja, elsősorban ott, ahol a domborzat nagyobb lejtést biztosít. Még mindig maradva az elméletnél,
Nem kell hozzá túl sok: rövid idő, néhány tíz perctől 1–2 órás időintervallumban lehulló, legalább 30–40 milliméternyi csapadék. Magyarországon évente több alkalommal előfordul zivatarokból, szupercellákból
– mondja a 24.hu-nak Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa.
Ahol tehát megvan a megfelelő lejtés, az összegyűlt víz nagy mennyiségben zúdul lefelé a gravitációnak engedve, innentől minden adott helyszíntől függ. Utakat és hidakat sodor el, elárasztja a mélyebben fekvő részeket és magával sodor bármit, amit meg tud mozdítani.
Haláleset, sérülés és anyagi kár
Hazánkban értelemszerűen leginkább a hegy- és dombvidékek érintettek, máskor csendesen csordogáló, sőt aktuálisan akár kiszáradt patakok, erecskék, vízmosások is dühöngő folyammá válhatnak egy „pillanat alatt”. Komoly vészhelyzetek alakulhatnak ki szó szerint perceken belül, minden az adott körülményeken múlik.
Gyöngyöstarjánban például 2023-ban két ember életét követelte a heves esőzések után kialakult villámárvíz: egy személyt a medréből kilépett patak vitt magával, másikukat pincerendszerbe sodorta a nagy erővel és hirtelen lezúdult esővíz.
A veszélyt mindig a helyzet adja, 2020-ban egy tótvázsonyi nőt sodort el a villámár, amikor megpróbálta megtisztítani a kertjük végében futó, időszakos vízfolyás hídpilléreit a fennakadt törmeléktől. Megcsúszott, a víz magával ragadta, a katasztrófavédelem munkatársai 70 méterrel lejjebb tudták kiemelni, az életét már nem lehetett megmenteni. És akkor még nem is beszéltünk a megrongált, víz alá került utakon megnövekedett balesetveszélyről vagy az elöntött pincék, megrongált ingatlanok és infrastruktúra jelentette károkról.
Több nem lesz, de erősebb igen
Heves esőzések persze síkvidéken is előfordulnak, ám természetesen nem alakul ki romboló sodrás. Ilyenkor „csak” belvízre lehet számítani, amikor a települési rendszer már nem képes elvezetni a vizet, gondoljunk csak az elöntött fővárosi aluljárókra – itt látható Budapest egy tisztességes felhőszakadás után.
A potenciálisan érintett területeken természetesen védekezni kell, és ez nem merülhet ki a víz elvezetésében. A villámárvizek erejét súlyosbítja a környékbeli talaj vízmegtartó képessége, valamint az azt borító növényzet típusa és sűrűsége. Ami pedig a klímaváltozással terhelt jövőt illeti, a meteorológus szerint
Mindez pedig valóban az éghajlatváltozással áll összefüggésben, már manapság is tapasztalhatjuk, hogy csökken ugyan a csapadékos napok száma, az alkalmanként lehulló víz mennyisége viszont növekszik, magyarán hevesebb esőzések érik az országot, és a várakozások szerint e tendencia folytatódik. Ami pedig a jelenlegi ciklont illeti, a meteorológus szerint főként Borsodban fordulhatnak elő villámárvizek, ezen a tájon adott hozzá a domborzat és a várható csapadékintenzitás.
The post Villámárvíz: Magyarországon is ölhet egy felhőszakadás? first appeared on 24.hu.