-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 57 másodperc

Hiába jelentek meg tiltakozó kutatók és oktatók az ELTE szenátusi ülésen NEM táblákkal a kutatóintézetek átvétele ellen demonstrálva, az egyetem vezető testülete megijedt, zárt ülést rendelt el, kiküldte őket, majd nagy többséggel megszavazta a HUN-REN-ből kiebrudalt kutatóközpontok befogadását.

A döntés alapján augusztus elsejétől az ELTE alá kerül át a négy bölcsész- és társadalomtudományi profilú kutatóközpont, miután a kormány a kutatók, igazgatók, főigazgatók és az MTA tiltakozása ellenére is úgy döntött, hogy azokat leválasztja a HUN-REN-ről.

A legnagyobb magyar kutatóhálózatot sokadszor alakítják át azóta, hogy a kormány azt 2019-ben leválasztotta a Magyar Tudományos Akadémiáról. A mostani lépést egy kormányzati propagandahadjárat előzte meg az MTA és a humán tudományágak ellen, de formálisan úgy csináltak, mintha ez egy kormánytól független kezdeményezés lenne. Így hát az ELTE jelentkezett be a négy nagy kutatóközpontért, majd a HUN-REN gyorsan rá is bólintott az átadásra. Annak ellenére is, hogy a folyamat ellen szavazott az érintett 1200 kutató nagy többsége, és az ELTE-n is sokan tartanak a következményektől.

Érdekes módon maga a formális kezdeményező, Darázs Lénárd rektorhelyettes is, aki úgy fogalmazott egy interjúban, hogy „én is félek az egésztől, tartok tőle, hogy kockázatos dolog, főleg úgy, hogy látjuk az egész rendszerben a pénzhiányt”. Darázs nem is nagyon titkolta, hogy a tényleges ötlet a kormánytól jöhetett. Az ő narratívájában az ELTE mint reménybeli megmentő került képbe, azt hangsúlyozza, hogy még mindig ők a legkisebb rossz a HUN-REN-ből amúgy is kitenni akart humán kutatóintézetek számára.

Bár Darázs csak augusztus 1-től veszi át az ELTE vezetését, az intézetek átvételét lényegében egymaga tárgyalta le, amiről az ELTE-s vezetők nagy része is csak akkor szerzett tudomást, amikor a lényegi dolgok már eldőltek. A folyamat ellen az ELTE-s oktatók egy része, és – óvatosabban – az egyetemi szakszervezet is tiltakozott.

A tervezet szerint az intézetek már augusztus 1-től az egyetem alá kerülnek, közvetlen rektori irányítás alatt fognak működni, függetlenül a karoktól. A HUN-REN-től átkerült oktatók – szemben az egyetem kari dolgozóival – nem lesznek közalkalmazottak.

Az átalakítással szembeni ellenállást informálisan szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) az ülés előtt egy posztban arra kérte az ELTE szenátusát, hogy az egyetem vezető testületének „az egyetemi autonómia megőrzéséért elkötelezett tagjaiként ne adják a nevüket ehhez a súlyosan jogellenes lépéshez”. Az ADF szerint a kutatóközpontok átvétele egy sor ponton jogszabályba ütközik,és azt is sérelmezik, hogy az ELTE létszáma úgy nőne a negyedével, hogy az 1200 új dolgozó „az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül”.

„A magyar jogállamiságnak az elmúlt 15 évben jelentkező jelentős problémáival összevetve is egészen abszurd az a megoldás, hogy a kormányfő részben kormányhatározatok útján, részben egyetemi vezetőknek adott informális utasítással, az egyetemi autonómia intézményeivel visszaélve, az egyetem legfőbb döntéshozó szervére nyomást gyakorolva írjon felül hatályos törvényeket”

– írták.

A kutatóközpontok átvételét meghatározó keretmegállapodásról döntő szenátusi ülés ezek után egy kisebb flashmobbal indult, majd kissé botrányos jelenetekkel folytatódott. A nyilvános ülésen ugyanis megjelent harminc-negyven tiltakozó, részben HUN-REN-es és ADF-közeli kutatók, részben ELTE-s hallgatók, ilyen és ehhez hasonló táblákkal:

„Ne a szégyent válaszd!”

„Megmentés vagy gyarmatosítás?”

„Ne legyünk megint birkák a semmiért!”

Információink szerint az egyik szenátusi tag kijelentette, hogy a teremben táblákkal álló tiltakozók miatt fizikailag fenyegetve érzi magát, majd ki akarták deríteni, hogy ki kicsoda a demonstrálók közül. Amikor ezt megtagadták, mondván, ez egy nyilvános ülés, ahol senkinek nem kell magyarázkodnia a jelenlétéért, az egyik szenátusi tag azt javasolta, hogy tartsanak zárt ülést. Ezt aztán a testület meg is szavazta, a tiltakozókat pedig kiküldték a teremből.

A szenátus végül nagy többséggel, a körülményekhez képest simán elfogadta a tervezetet. Ez alapján a kutatóközpontok augusztus elsejétől az ELTE-hez kerülhetnek. A kérdésről még addig lesz egy ügydöntő szavazás az egyetem szenátusában, de ez azok alapján, hogy most mindössze négyen szavaztak nemmel a jelenlévő 40 szenátusi tag közül, már csak formalitásnak tűnik.

Forrás