-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 8 másodperc

Navracsics Tibor szerint senki nem tud példát mutatni arra, hogy az általa beterjesztett, úgynevezett önazonossági törvény miatt romákat hátrány ért volna a származásuk miatt. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt is elmondta, hogy ha egy önkormányzat mégis olyan rendeletet hozna a törvény alapján, ami diszkriminatív, akkor azt a megfelelő szervek előtt meg lehet támadni.

A törvény azt tette lehetővé, hogy az önkormányzatok bizonyos feltételekhez kössék a településükre való beköltözést. Taktaharkányban például érettségihez kötnék a betelepülést, a kiskunhalasi polgármester a büntetett előéletűeknek tiltaná meg, hogy lakást vegyenek a városban, Újlengyel és Vámosszabadi pedig kapásból kérne 20 ezer forintot a betelepülőktől, akik nem lehetnek munkanélküliek. Ezek az önkormányzati rendeletek azonban alapjogokat sértenek, és az általuk hivatkozott „önazonossági” törvénynek sem felelnek meg. Erről itt írtunk hosszabban.

Az elmúlt tíz évben több önkormányzat is hozott olyan rendelkezéseket egyértelműan azzal a céllal, hogy alsóbb társadalmi osztályhoz tartozókat, leggyakrabban roma embereket ne engedjenek beköltözni a településükre – mondta a 444-nek az ügyről Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője.

Boros szerint az önrendelkezési törvény célja eleve az volt, hogy ezeknek a régóta meglévő diszkriminatív szándékoknak biztosítson jogi keretet.

De Navracsics szerint nem erről van szó, hiszen a törvényben is benne van a diszkrimináció tilalma. Amikor a minisztert a középfokú végzettséghez kötött beköltözésről kérdezték, Navracsics azt mondta, azért az is „erősen diszkriminatívnak tűnik”, hiszen az Alaptörvényben benne van, hogy a végzettség alapú diszkrimináció is tilos.

Egy példát is hozott, hogy szerinte milyen esetek elkerülésére jó a törvény: azt mondta, a saját választókerületében is tapasztalt olyat, hogy miután meghalt egy-egy idős falusi, a házát hollandok vagy németek vették meg, akik alig járnak a faluba, így az ingatlan üresen áll, miközben magyar fiatalok nem tudnak ingatlanhoz jutni. Navracsics tagadta azt is, hogy a törvény miatt esetleg elértéktelenedhetnek az ingatlanok bizonyos falvakban.

Az országban elsőként a borsodi Mezőkeresztes fogadta el júliusban azt a rendeletét, ami a helyi önazonosság védelméről szóló törvény alapján korlátozni akarta, ki vásárolhat ingatlant, illetve költözhet be a településre. A településről ezután riportot is készítettünk: ebben az egyik helyi lakos arról beszélt, hogy szerinte „nem is biztos, hogy 100 százalékban a romákra utazik a rendelet, de végre elkezdik szelektálni, hogy ki jöhet be Mezőkeresztesre”. De a szabályozás csak pár hétig volt érvényben, ugyanis a település képviselő-testülete augusztus elsejével már vissza is vonta a rendeletét.

A héten Magyar Péter a 80 napig tartó országjárásnak zalaegerszegi állomásán egy települési önazonossági törvénnyel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, hogy egy esetleges kormányváltás esetén vissza fognak vonni több jogszabályt, köztük az önazonossági törvényt is – szúrta ki a HVG. Mint elmondta, szerinte nem ez a törvény fogja megoldani a települések problémáit, hanem az, ha visszaadják az oktatási, az egészségügyi és a szociális intézményeiket. (Telex via ATV Heti Napló)

Forrás