-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 26 másodperc

A főemlősök az emberhez hasonlóan képesek nevetni: játék közben a csimpánzok, a gorillák és az orangutánok is az emberi nevetésnek megfelelő hangokat adnak ki. Azt is megfigyelték, hogy a csimpánzoknál a nevetés ragályos is, ha az egyik egyed nekiáll nevetni, a többiek is követik a példáját, de ennek a jelenségnek eddig inkább az evolúciós, és nem az érzelmi vonatkozásait vizsgálták.

Egy friss kutatásban most pótolták a hiányt: megnézték, hogy a bonobók hogyan viselkednek, miután nevetést hallanak. Miután a majmokat nem lehet megkérdezni, hogy hogyan érzik magukat, a kutatók úgy döntöttek, hogy egy, az embernél már korábban megfigyelt viselkedést vizsgálnak majd az állatokon: azt, hogy hogyan változik a nevetés után a kockázatvállalási hajlandóságuk, és optimistábbak lesznek, mint előtte. A kutatók azt feltételezték, hogy a nevetés hasonlóan működik a bonobóknál, mint a játék közbeni fintorgás, így valószínűleg az is elegendő ahhoz, hogy jobb kedvre derüljenek, ha csak hallják a társaik nevetését.

Az ismeretlen szürke doboz

Ennek ellenőrzésére egy tesztet dolgoztak ki: megtanították a bonobóknak, hogy a fekete dobozokban mindig valamilyen csemege várja őket, a fehérekben pedig soha nincs semmi. Ennek megfelelően a majmok a fekete dobozt választották. Ezután lejátszották nekik a bonobónevetést, a kontrollcsoportnak pedig egy semleges hangot, és meglepték őket egy szürke dobozzal, amivel még nem találkoztak előtte.

Mint kiderült, a nevetést halló bonobók sokkal nagyobb eséllyel nyitották ki az ismeretlen dobozt, mint azok, akiknek semleges hangot játszottak le, amiből a kutatók arra következtetnek, hogy optimistább hangulatba kerültek a nevetés hallatán.

Sasha Winkler, a kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány vezető szerzője szerint a kísérlet arra mutat, hogy a főemlősök nevetése nemcsak evolúciósan kötődik az emberihez, hanem kognitív és érzelmi szinten is hasonló folyamatokat indít el. Az, hogy elegendő hallaniuk a nevetést (azzal együtt, hogy a főemlősöknél is megfigyelték már, hogy az érzelmek ragadósak is lehetnek), az empátia evolúciójába enged betekintést, de ennek a feltárására még további kutatások szükségesek.

Forrás