-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 22 másodperc
2025 nyara eddig a korábbi rekordévekhez mérhető meleget hozott hazánkban, megerősítve a hosszú távú trendet, hogy Magyarország nyarai egyre forróbbak és szárazabbak. Az országos átlagok alapján már tavaly nyáron is melegebb volt, mint Spanyolországban, és csak néhány balkáni országban mértek magasabb értékeket – állítja Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszék munkatársa a Másfélfok klímablogon hétfőn megjelent gyorselemzésében.
Magyarországon 2019 után az idei június lett a második legmelegebb, egyben a legszárazabb hónap, ami tovább súlyosbította az aszályt, amely július elejéig a történelmi 2022-eshez hasonlóan alakult.
Szabó a nyári átlaghőmérséklet trendjét a gyakran alkalmazott lineáris regresszióval becsülte az 1971 és 2024 közötti időszakban, mert Európa országai nyáron nagyjából a ’70-es évek közepe-vége óta kezdtek melegedni. A hosszú távú adatok azt mutatják, hogy a nyarak Európában északnyugat–délkelet irányban melegszenek: míg Írországban az elmúlt ötven évben csupán 0,9 Celsius fokkal nőtt a nyári átlaghőmérséklet, addig Magyarországon és a Balkánon a globális átlagot jelentősen meghaladó 3–4 fokos emelkedés zajlott le.
„Ez arra utal, hogy Nyugat- és Észak-Európában az Atlanti-óceán és a nyaranta északabbra tolódó ciklonaktivitás még mérsékelni tudja a felmelegedést, míg a Balkánon a Földközi-tenger hatása gyengébb, és térségünkben a kontinentalitás erősödése is érezhető, vagyis egyre gyakoribbak a hőhullámok és a hosszan tartó forró, száraz időszakok”
– állítja a meteorológus.
Mindeközben a Kárpát-medencében, a Balkánon és Kelet-Európában 25–40 százalékkal csökkent a nyári csapadékmennyiség az elmúlt ötven évben, és csak kevés országban (a Brit-szigeteken, Skandináviában) nőtt.
A meteorológus felhívja a figyelmet arra, hogy a felmelegedés üteme nem egyenletes: a ’90-es évektől gyorsult, nagyjából 2005 és 2010 közöttre átmenetileg lassult, de a 2020-as évekre újra fokozódni kezdett, különösen Közép- és Délkelet-Európában. Ez azt jelzi, hogy a következő évtizedekben a kontinentális klíma hatásai tovább erősödhetnek, fokozva a nyári hőhullámok és aszályok gyakoriságát.