-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 56 másodperc
A Magyar Tudományos Akadémiából kiszervezett kutatóközpontokat összefogó HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat kedden gyakorlatilag a semmiből bejelentette, hogy tárgyalásokat indított annak érdekében, hogy megváljon négy, a bölcsészet- és humántudományokat érintő kutatóközpontjától.
A kezdeményezés lényege, hogy a négy központ – a Bölcsészettudományi (BTK), a Társadalomtudományi (TK), a Nyelvtudományi (NyTK), valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) – szervezetileg átkerüljön az Eötvös Lorád Tudományegyetem (ELTE) fenntartásába. Ennek érdekében a HUN-REN vezetése megkezdte az egyeztetéseket a központok vezetőivel, az ELTE rektorával és az egyetem fenntartójával, vagyis a Kulturális és Innovációs Minisztériummal.
Az egyetem ugyancsak kiadott egy közleményt: „Az ELTE nemzetközi mércével is kiváló egyetem, és folyamatosan keresi azokat a fejlődési lehetőségeket, amelyek tovább erősíthetik a pozícióit. A természettudományi és informatikai mellett erős humán- és társadalomtudományi kompetenciákkal is rendelkezik, amelyeket egy intézményfejlesztési koncepció keretében kíván tovább fejleszteni.” Mint írják, „az átvétel után az ELTE önálló jogi személyekben megőrizné a kutatóközpontok szervezeti önállóságát.”
Szeptember 1-től
Bár a közlemények még tárgyalásokról beszélnek, a döntés joga az ötletre látszólag nyitott HUN-REN és a minisztérium, vagyis a (gazdaságilag kevésbé értelmezhető bölcsészet- és humántudományokat lenéző és a szakmunkát preferáló) magyar állam kezében van, és egy szerkesztőségünkbe eljutott kutatóhálózati levél alapján már határozottan arról írnak, hogy a négy központ szeptember 1-től az ELTE-hez csatlakozik, ahol közvetlenül a rektor alá tartoznak majd.
Ezt a dátumot említi Kertesi Gábor, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója is, aki Facebook-posztjában azt írta, hogy a „minden előzetes egyeztetés nélkül” történő átszervezés értelmében szeptember 1-től a négy központ „20-30 valahány kutatóintézete” az ELTE-hez kerül. „Remélem, az ELTE szeretőbb és szerethetőbb nevelőszülő lesz, mint az eddigi vasorrú bába volt” – írja a közgazdász.
Majtényi László jogtudós, az MTA doktora így reagált a Facebookon: „Itt semmi sincs rendben. De az ELTE jobban hasonlít egy igazi egyetemhez, mint a HUN-REN egy független kutatói hálózathoz.”
Derült égből
A HUN-REN szombaton egy rövid közleményben jelezte, hogy „az Eötvös Loránd Tudományegyetem kinevezett rektora és kancellárja stratégiai kezdeményezéssel kereste meg a HUN-REN vezetését, Irányító Testületét. Az ország legnagyobb Tudományegyetemének kezdeményezéséről a kutatóközpontok főigazgatóival történő egyeztetést követően a HUN-REN Központ Irányító Testülete a soron következő ülésén tárgyal.”
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hétfőn tette közzé, hogy több független forrásból is értesültek az ELTE terveiről, miszerint egyes központokat átvenne a HUN-REN-től, megszüntetve a kutatóhálózat egységét. Az ADF ezt újabb támadásnak bélyegezte, egyben a „leghatározottabban” felszólította Darázs Lénárdot, az ELTE februárban megválasztott új rektorát, hogy „ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet”.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE-n működő szervezete keddi bejegyzése alapján azonban nem tudott ezekről az egyeztetésekről.
Lőrincz László, a KRTK KTI tudományos főmunkatársa (és egyébként a szervezeti hálózatot tovább bonyolítandó, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense) Kertesi korábban említett posztja alatt fogalmazta meg többek által osztott véleményét a kialakult helyzetről:
„Szerintem ez egy felszalámizás, az első lépés a megszüntetés irányába. Először áttesznek az ELTE alá, akinek nincs szüksége ránk. Utána felmerül, hogy a dolgozók ne dolgozzanak több egyetemen (most csomó kutatóintézeti dolgozónak van egyetemi párhuzamos állása). Őket választásra kényszerítik, nagy részük így elmegy. Ezután jönnek a szervezeten belüli konfliktusok, hogy miért dolgoznak itt a kutatók magasabb/ugyanakkora bérért, mint az oktatók, ráadásul nem is kell tanítaniuk. Így csinálnak mindenféle átvilágításokat a »párhuzamosságok« kiküszöbölésére, és a kutatók egy részét akkor beosztják mindenféle nem kapcsolódó oktatási feladatra. Ezt ők nem fogják szeretni, egy részük megint elmegy. A maradékot meg ők küldik el, mert nem találták meg a helyüket. Ez mondjuk lejátszódik összesen 3 év alatt. Röviden: nekünk reszeltek.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
