-- Olvasási idő kb.: 5 perc és 30 másodperc

Egy újságírónak a munkája során elég sok nyelvhelyességi problémával kell szembenéznie, amelyek legnagyobb részére ugyan A magyar helyesírás szabályai (AkH.) című kiváló kiadvány részletes útmutatást ad, mégis van a magyar nyelvben annyi mozgástér, hogy izgalmas viták kerekedjenek egy-egy helyesírási kérdésből. Az elmúlt két-három évben például mindent leuralt a mesterséges intelligencia (amivel a Qubiten már 2017-es indulásunk óta foglalkozunk), de azóta sem vált egyértelművé, mi a helyes, vagy akár csak bevett rövidítése: a magyar szópárból következő MI vagy az angol kifejezésből (artificial intelligence) eredő AI?

Gyakran olvasóink sem tudnak mit kezdeni ezzel a dilemmával – tény, hogy a közbeszédhez hasonlóan nálunk sem alakult ki konszenzus arról, hogy melyiket használjuk. Íme egy utólag anonimizált olvasói levél, amit a közelmúltban kaptunk:

„Kedves …

A … cikkével kapcsolatban volna egy megjegyzésem: a mesterséges intelligencia rövidítése MI, és nem AI.
Sajnos miután olvastam az ön állásfoglalását – mely a magyar nyelv semmibevételével az angol nyelvet részesíti előnyben, még magyar nyelvű olvasóknak szánt írásban is -, elment a kedvem a cikk további olvasásától.

Üdvözlettel,
…, magyarul beszélő és olvasó, magyar ember – és nem angol”

Látható, hogy mindenkinek megvan a saját érzékenysége a különböző nyelvi jelenségekre, a fenti levél szerzője például az idegen nyelvű rövidítéseknél húzza meg a vörös vonalat, míg az írásában használt kötőjel (-) és a valójában odaillő gondolatjel (–) közötti különbség kevésbé zavarja.

Na de hol itt az igazság?

A szabály

Először is nézzük, hogy az AkH. legfrissebb, 12. kiadása hogyan rendelkezik erről. Az AI és az MI egyaránt mozaikszónak, azon belül is közszói betűszónak minősül, amiket egyébként kisbetűvel szokás írni (a szabályzat a tv és a tbc példákat hozza erre), azonban:

„A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is szokás nagybetűkkel írt betűszókkal helyettesíteni, például: CB (= citizen band), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), PVC [= poli(vinil-klorid)], URH (= ultrarövidhullám).”

Hasonló általános szabályt fogalmaz meg a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási blogjának egy korábbi bejegyzése, miszerint az „idegen eredetű, többelemű közszói alakulatok írásmódjára mégis inkább a csupa nagybetű jellemző (ez főként a szaknyelvekre jellemző): AIDS, COPD ’chronic obstructive pulmonary disease, krónikus obstruktív légúti betegség’”.

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi) szakértőjének állásfoglalása szerint ide tartozik az AI és az MI is, ugyanis egy, az online szolgáltatásukon keresztül idén januárban feltett kérdésre így válaszolt az MK monogrammú nyelvész: „Mindkettő helyes, a magyar rövidítés MI (mesterséges intelligencia), az angol AI (artificial intelligence).”

Tehát a magyar nyelv szabályai szerint az AI és az MI is helyes. Nézzük hát a többi szempontot, amit ilyenkor mérlegelni kell!

Az internet nyelve angol

Akár tetszik, akár nem, a 21. század egynegyedénél járva bőven kimondhatjuk, hogy az internet (kifinomult nyelvművelőknek: a világháló) sikeresen globalizálta a bolygót, aminek természetesen számtalan nyelvi következménye is van. Elég csak belehallgatni egy Z (ne adj’ Isten, alfa) generációs társaság beszélgetésébe: amellett, hogy a fiatalok szókincse tele van az online társalgási nyelvből vagy ilyen-olyan mémekből származó rövidítésekkel, a magyar és angol szavak keverése – akár egy mondaton belül – is mindennapossá vált. Ha nem akarunk megbolondulni, azt se kezdjük el számolgatni, hányszor szakítja meg a mondanivalóját egy idősebb felnőttel beszélgető fiatal azzal, hogy „…jaj izé, hogy is mondják ezt magyarul?”.

Bár az internetre már elsősorban nem mint valami számítástechnikai találmányra gondolunk, hanem mint fontos életterünkre, azért mégiscsak az informatika világához kötődik, ahol pedig a fentebb idézett helyesírási szabály alapján is jellemzők az idegen nyelvű betűszavak. Maga az IT persze rögtön kivétel, hiszen az information technology és annak szép magyar fordításának, az információs technológiának (Kazinczy forog a sírjában) a kezdőbetűi azonosak, de az irodai dolgozók talán inkább az ájtí részlegnek szokták jelezni a felmerülő hibákat, mintsem az ítének.

És akkor itt holnap estig sorolhatnánk a köznyelvbe beépült példákat a PC-től a DVD-ig, az URL-től a VPN-ig, a RAM-tól a CPU-ig, de ha ezek túl régi kifejezések lennének, akkor az elmúlt évekből említhetjük az IoT-t (a dolgok internetét nem DI-nek rövidítjük) vagy a QR-kódot is, amelyek szintén angolul honosodtak meg. Vagy hogy az AI/MI témakörénél maradjunk, gondoljunk a nagy nyelvi modellekre, amiket szintén nem NNYM-eknek, hanem LLM-eknek nevezünk.

Aztán ott van a kereshetőség szempontja, ami (lévén, hogy még mindig messze a Google a leglátogatottabb weboldal) szintén nem elhanyagolható, ha az internetre hivatkozva hozzuk meg a nyelvi döntéseinket. Nem tudtam addig pörgetni a Google-t, hogy AI-ra keresve végre kidobjon valamit, ami nem a mesterséges intelligenciához kapcsolódik, vagyis ez elég hatékonynak tűnik – ráadásul a találatok kb. fele magyar nyelvű volt, tehát igenis elterjedt az AI betűszó használata magyar szövegekben. Arra, hogy MI, már egészen vegyes találatokat mutatott a kereső. Elsőnek rögtön a Mi fantázianevű termékeket áruló Xiaomi webshopját, majd egy-két mesterséges intelligenciás találat után már a Mi (Us) című 2019-es filmet ajánlgatta, aztán szépen jöttek a Mi Hazánkkal (mármint a párttal) kapcsolatos hírek, végül minden olyan újságcikk, aminek a címében ott van ez a nem túl ritka (személyes vagy kérdő/vonatkozó/határozatlan) névmásunk.

AI–MI 1:0, vagy egyből 2:0 – ki számolja?

Egyéb nyelvi finomságok

Ez utóbbi egyezés (MI és mi között) többféleképpen is okozhat félreértést vagy bosszúságot. Például csupa nagybetűs szövegben (mondjuk a Qubit vezető anyagainak címlapi címében) ugyanúgy néz ki az a mondat, hogy „MI nélkül nem lehet élni?”, mint az, hogy „Mi nélkül nem lehet élni?”. De az sem ritka, hogy emberek mindenféle nyelvi szabályra fittyet hányva, csupa kisbetűvel kommunikálnak egymással – és ebben az esetben nem is kell ilyen nyakatekert példákat hozni arra, hogy az „MI” és a „mi” hogy keveredhet össze. Olyan csúnya szó pedig természetesen nincs a magyar nyelvben, hogy ai.

A kiejtés tovább bonyolítja a helyzetet. Ludányi Zsófia nyelvész 2014-ben így írt az MTA helyesírási blogján:

„Gyakran használunk idegen eredetű (főként angol) betűszókat. Ezek kiejtése történhet magyarosan (BSA [béesá]), illetve az eredeti nyelv szerinti betűző vagy egybeejtéssel (CIA [szíájé]). Vannak ingadozó kiejtésű idegen eredetű betűszóink is, például a(z) HBO [éjcsbíó] ~ [hábéó]).”

A gyakorlatban a négy lehetséges változat közül hármat már hallottam: [emmí], [éjáj] és ritkábban [ai] (esetleg [aji]), de úgy talán már csak az előbb részletezett szóegyezés miatt sem használja senki, hogy [mi]. Aztán ha a kiejtés problémáját sikerült megoldani, máris jön a következő: mi legyen a névelővel? Az AI esetében nincs kérdés, és mivel megállapítottuk, hogy a [mi] kiejtést senki sem használja, az [emmí] esetében sincs, de ettől még amikor szöveget olvasunk, joggal zavarhatja a szemünket, ha meglátjuk azt az egyébként szabályos kapcsolatot, hogy „az MI”. Cserébe az AI-nál a ragozás okozhat nehézséget: a -val, -vel rag például [éjáj] kiejtésnél hasonul a szóvégi mássalhangzóhoz, és tény, hogy az sem a világ legszebb szava leírva, hogy „AI-jal”.

Abba a zsákutcába pedig jobb, ha be sem hajtunk, hogy ha annyira szent a magyar nyelv, hogy minden idegen behatástól meg kell szabadítani, akkor mit keres itt egyáltalán az a latin szó, hogy intelligencia. Ha valaki ennyire belebonyolódik a nyelvi kérdésekbe, úgy jár, mint a Steven Spielberg 2001-es filmjének (A.I. Artificial Intelligence) címét magyarra fordító filmiparos, aki látszólag mindenkinek próbált megfelelni egy kicsit, és a végén az jött ki, hogy „A.I. – Mesterséges értelem”.

Száz szónak is egy a vége: a mesterséges intelligenciát a magyar nyelv szabályai szerint AI-nak és MI-nek is lehet rövidíteni, és bár a Qubit cikkeiben a fenti érvek mentén igyekszünk egységesen az AI-t használni, ha egy-egy vendégszerzőnk ragaszkodik az MI-hez, nem állunk az útjába. A nyelv maga pedig továbbra is összetett, folyamatosan fejlődő rendszer, ami korántsem olyan zárt és rugalmatlan, mint azt az önjelölt nyelvtannácik és a pallérozott ortológusok szeretik láttatni.

Forrás