-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 39 másodperc

Egy, a hét elején kiszivárgott dokumentum szerint az Európai Bizottság (EB) alapjaiban alakítaná át a Közös Agrárpolitikát (KAP) 2027-től. A mások mellett az Euractiv által július 14-én bemutatott javaslat szerint a jelenlegi területalapú támogatások megszűnnének, helyüket jövedelemhez kötött, erősen differenciált támogatási formák vennék át. A tervek szerint a kifizetéseket nem földterület alapján, hanem a gazdálkodók tényleges mezőgazdasági jövedelme vagy gazdasági hátrányossága szerint ítélnék oda.

Az Orbán-kabinet azonnal riadót fújt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) pedig július 16-ára – a miniszterelnök tetszését is elnyerő – tiltakozó trágyaszórást szervezett a budapesti Millenáris Parkban álló Európai Unió Házához.

Az EB minden jel szerint ezúttal valóban nem tartott szélesebb körű társadalmi egyeztetést a javaslatcsomag kidolgozása előtt. „A gazdaszervezetek finoman szólva sem voltak túlreprezentálva az előkészítés alatt”, mondja a Qubitnek Weisz Miklós, a 40 év alatti gazdálkodókat tömörítő, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsában korábban teljes jogú tagként részt vevő Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) szakmai tanácsadója. Az agrármérnök-közgazdász szerint a dokumentum ugyanakkor hangsúlyozottan még csak egy tervezet, amelynek tartalma, ismerve az uniós döntéshozatali folyamatokat, alaposan átalakulhat, mielőtt direktívaként – a szokásos 1-2 éves átmenettel – legkorábban 2028-tól életbe lép.

Kinek az aggodalma?

Mivel Magyarország csak 2024-ben összesen 1256 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatást kapott, amelynek 62 százaléka uniós forrásból érkezett, a „magyar gazdák egy csoportja jogosan aggódik, hogy 2028-tól kezdve kevesebb uniós támogatásban fog részesülni, mert a kiszivárgott hírek szerint nagyjából 450 hektár felett az EU már nem fog földalapú támogatást nyújtani. Ez alatt viszont biztosan fizeti majd ezt a fontos támogatást, ezért nekik nincs izgulni valójuk” – kommentálta a hírt saját Facebook-oldalán július 16-án Raskó György agrárközgazdász. Szerinte a „magyar gazdák 97-98 százalékának a mostani brüsszeli elképzelések szerint is járni fog a földalapú támogatás”, és mivel ugyanez a helyzet a tagországok nagy részében, nem lesz „semmi komolyabb tiltakozás uniós szinten, mert az uniós gazdák 63 százaléka 5 hektár alatti területen gazdálkodik és 450 hektár feletti területtel a gazdák mindössze 0,75 százaléka rendelkezik”.

A Talajmegújító Mezőgazdaság agrárblogot jegyző Kökény Attila szerint már 2021-ben készült olyan német kormányzati szakértői jelentés, amely a területalapú támogatások radikális átalakítását sürgette. A rendszer célzottabbá tétele, vagyis hogy ne minden termelő részesüljön egységesen támogatásban, hanem csak azok, akik valóban rászorulók, korábban is megjelent szakmai anyagokban.

A támogatási rendszer ma még döntően területalapú, vagyis minél nagyobb földterülettel rendelkezik egy gazdálkodó, annál nagyobb összeghez jut. Legfrissebb blogbejegyzésében Kökény azt írja, hogy ez a modell egyre élesebb kritikák kereszttüzébe került az elmúlt években, mivel nem ösztönzi a fenntarthatóbb termelési formákat és nem nyújtott kellő segítséget a kisebb, hátrányos helyzetben lévő gazdáknak:

„Az agrártámogatások 80 százaléka a felső 10 százalékban található legnagyobb oligarchához és intézményhez került, a maradék 20 százalék támogatáson pedig osztozhatott a 150 000 kisebb gazdálkodó”.

Kökény szerint az átalakuló támogatási mechanizmus kifejezetten kedvezőtlen változásokat hozna a nagyobb földtulajdonnal rendelkezőknek: a „dokumentum alapján már 90 hektár fölött megkezdődne a támogatás mértékének lépcsőzetes, radikális csökkentése, míg 450 hektárnál teljesen megszűnne a jogosultság bármiféle területalapú támogatásra” – írja az agrártanácsadó.

Weisz szerint egyáltalán nem ördögtől való, hogy a tervezet szerint az új rendszerben a korábbinál jóval hangsúlyosabb lenne a fiatal és új gazdák, a családi és kistermelők, és az olyan gazdálkodók támogatása, akik növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységet is folytatnak.

Forrás