-- Olvasási idő kb.: 3 perc és 15 másodperc
Az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz hadsereg 90. tankhadosztályának alegységei elérték a Dnyipropetrovszk és Donyeck régió határát, aminek jelentős része már orosz megszállás alatt áll, majd a védelmi minisztérium állítása szerint tovább nyomultak Dnyipropetrovszk területére.
Oroszország azt állítja, az erői a háború kezdete óta először nyomulnak be az Ukrajna középső részén fekvő Dnyipropetrovszk régióba – amit hónapok óta próbálnak elérni –, és ez újabb kihívást jelenthet a Kijev számára már most is túlfeszített ukrán haderőnek.
A támadás előrehaladásának mértéke és Moszkva céljai egyelőre nem világosak. A harctéri jelentések hitelességét a CNN nem tudta ellenőrizni, és Ukrajna tagadta az orosz előrenyomulást.
Viktor Trehubov, a területen aktív horticjai ukrán haderő szóvivője a CNN-nek azt mondta: „Az oroszok folyamatosan terjesztenek hamis információkat arról, hogy a Pokrovszk és Novopavlivka felől behatoltak Dnyipropetrovszk régióba, de nem igaz ez az állítás (egyik helyen sem).”
De ha az előrenyomulás beigazolódik, az visszalépést jelentene az ukrán erőknek egy olyan időszakban, amikor a béketárgyalások megrekedtek. Az orosz erők az elmúlt hetekben fokozatos előrehaladást értek el az északi Szumi régióban és Liman térségében, Donyeckben is.
Az orosz előrenyomulás tovább növelné a nyomást az ukránok Pokrovszk városa feletti ellenőrzésére, ami kulcsfontosságú csomópont, és amit hónapok óta támadnak az orosz erők. Az ukrán vezérkar reggel közölte, hogy a csapatai 65 „offenzív” orosz hadműveletet állítottak meg Pokrovszk felé.
Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz erők szombaton is folytatták támadó hadműveleteiket Pokrovszk térségében, de nem értek el előrehaladást.
Az ukrán Deep State elemzőcsoport szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének valamivel kevesebb mint egyötödét tartja ellenőrzése alatt. Ez magában foglalja a Krímet és Kelet-Ukrajna azon részeit is, amiket még a 2022 februári teljes körű invázió előtt szálltak meg.
Dnyipropetrovszk három olyan régióval határos, amiket Oroszország részben megszállva tart: Donyeckkel, Herszonnal és Zaporizzsjával. Oroszország egyik deklarált célja mindhárom régió teljes elfoglalása, és már most is birtokolja majdnem teljes egészében a negyedik régiót, Luhanszkot.
Dnyipropetrovszk ritkábban lakott és vidékiesebb, mint a Donbaszként ismert négy régió, ezért nehezebben védhető, viszont fontos bányászati és logisztikai központ, és a háború előtt kb. 3 millió lakosa volt.
Oroszország erői pár napja előrébb jutottak az északi Szumi régióban, a régió fővárosa (szintén Szumi) pedig már drónok és tüzérség hatótávolságába került. Bár a város elfoglalása valószínűleg túlmutat Moszkva jelenlegi céljain, a lépés jól mutatja, hogy mekkora nyomás nehezedik Kijevre az északi határtól egészen a Fekete-tengerig.
A háború felerősödött, miután Ukrajna egy hete merész dróntámadást hajtott végre, több orosz repülőgépet megsemmisítve Oroszország területén belül, hétfőn pedig egy víz alatti robbanószerkezetekkel végrehajtott támadást indított a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen. Az orosz erők szintén tovább nyomultak Ukrajna belseje felé, megpróbálva gyorsan területeket elfoglalni, miközben a háborúban álló felek közötti béketárgyalások folytatódnak.
Kijev és Moszkva küldöttségei hétfőn Isztambulban találkoztak a béketárgyalások második fordulójára, de nem született jelentős áttörés – a megbeszélések alig több mint egy óráig tartottak. A kritikusok azzal vádolják Vlagyimir Putyint, hogy direkt húzza el a béketárgyalásokat, hogy az országa még több ukrán területet szerezzen meg.
Annak ellenére, hogy kitart amellett, hogy véget akar vetni a harcoknak, Putyin elutasította egy feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet elfogadását, helyette egy sokkal szűkebb, mindössze 2-3 napos tűzszünetet javasolt a frontvonal bizonyos szakaszaira korlátozva.
Donald Trump amerikai elnök többször is figyelmeztette Oroszországot és Ukrajnát, hogy következményei lesznek, ha nem vesznek részt az általa kezdeményezett békefolyamatban, bár eddig ellenállt mind a republikánus, mind a demokrata törvényhozók egyre erősödő felhívásának, hogy szankciókkal gyakoroljon nyomást Putyinra.
Csütörtökön Trump gyerekekhez hasonlította a háborúzó feleket, és azt mondta az újságíróknak: „Néha két kisgyereket látsz vadul verekedni. Utálják egymást, és egy parkban küzdenek, te meg próbálod őket szétválasztani. De nem akarják, hogy szétválaszd őket. Néha jobb, ha hagyod őket még egy darabig verekedni, és csak utána választod szét őket.” Azt mondta, csak ő tudja, mikor jön el az ideje annak, hogy szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, és még azt is kilátásba helyezte, hogy új büntetőintézkedéseket vezetne be Ukrajnával szemben is, ha a háború nem ér véget. „Nagyon, nagyon, nagyon kemények leszünk – és őszintén szólva ez akár mindkét országra is vonatkozhat”, mert „a tánchoz ketten kellenek” – mondta Trump.
