-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 47 másodperc
„Visszaszereztük Budapest pénzét” – közölte szerdán Facebook-oldalán a város főpolgármestere, Karácsony Gergely. A kormány a Fővárosi Törvényszék döntése nyomán kénytelen volt visszautalni a városnak azt a tízmilliárd (egészen pontosan 10 171 499 024) forintot, amelyet május végén inkasszószott. A város a kamatokra még vár. Ez a mozzanat annak a leginkább elkeseredettnek mondható küzdelemnek a része, amelyet Budapest önkormányzata vív a kormányzattal a Tarlós-érában, 2018-ban még 5 milliárdos, mára 58 milliárdra emelt úgynevezett szolidaritási hozzájárulás, de inkább adó ügyében. És amely körül a csőd emlegetése szinte mindennapossá vált, mindkét oldalon. Ha a kormány folytatta volna a levonásokat, annak valóban beláthatatlan következményei lettek volna, de a helyzet így sem jó, a város sok tízmilliárd forintos hiánnyal küzd.
„Csődközelben Budapest” – adta hírül rövid cikke címében a Magyar Nemzet több mint húsz évvel ezelőtt, 2003. október 3-án, pénteken. Noha nem teljesen erről volt szó. Az alcím már árnyalta a képet: „Demszky Gábor szerint ideje lenne abbahagyni a fővárosellenes politikát”. Az akkori főpolgármester épp az MSZP-vezette kormánnyal vívott csörtét, és nem annyira a csődöt, hanem „a túlélésért való küzdelmet” emlegette, még pontosabban a hitelképesség fenntartását, amihez, sajnos, radikális, 30 százalékos BKV tarifaemelésre kerülhet sor 2004-ben. Ha… – ez a „ha” többféle vonatkozásban azóta is a fővárosiak feje fölött lebeg. Ha a kormány korrekt normatívát ad a tömegközlekedésre, ha nem növeli az elvonásokat, ha nem nyirbálja meg a feladatellátásra szánt pénzeket, ha a kerületek nem opponálják a fővárosi stratégiát.
„A minap Atkári János volt a vendégem a Klubrádió egyik műsorában, és ő kerek perec kijelentette, hogy Budapest csődben van, méghozzá akkora csődben, hogy ne is számítson senki semmire. Itt most semmit nem lehet csinálni, nemhogy gyalogos hidat nem lehet építeni, de nem lehet fenntartani az intézményrendszert sem, és olyan elvonásokra kell számítani a továbbiakban is, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni” – ez nyolc évvel később, 2011-ben hangzott el, Váradi Júlia rádiós szerkesztő-műsorvezető mondta egy, a városfejlesztés lehetőségeiről szóló beszélgetésen, amelynek leiratát a Mozgó Világ közölte. Atkári akkor már bőven nem volt gazdasági főpolgármester-helyettes, de valamit láthatott, ami aztán mégsem következett be. Hogy Budapest rendszeresen a vörös zónába kerül, folyószámlahitelből kénytelen működtetni a tömegközlekedést, az lehet, hogy valóban új fejlemény, de a csőd réme, a közszolgáltatások megvágása korábban is rendre felmerült.
