-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 35 másodperc
A Kúria friss határozata alapján nem tarthaják meg a civil szervezetek a június 28-ra, azaz a Budapest Pride napjára bejelentett szivárványos tüntetésüket.
Az ügy előzménye, hogy négy jogvédő szervezet június elsejére minifelvonulást jelentett be, majd ezt halasztották volna (a rendőrsági hercehurca következtében) június 28-ra. Vagyis ez nem a Szivárvány Misszió Alapítvány által szervezett Budapest Pride lett volna, hanem egy másik esemény. Ennek a megtartását azonban a rendőrség előbb megtiltotta, a Kúria viszont június 11-én megsemmisítette az első, június 3-ai tiltó határozatot. A rendőrség másodszor is tiltott, arra hivatkozva, hogy a korábbi Pride gyűlések a tervezett gyűlés előzményi gyűlései, és a korábbi, előzményi gyűléseken készült képek olyan jelenetsorokat ábrázolnak, amelyek a gyermekvédelmi törvény vonatkozó pontjait sértenék.
Legfrissebb határozatában a Kúria arra jutott, hogy a hatóság határozatában foglaltak még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a korábbi Pride-okat „előzményi” gyűléseknek lehet tekinteni, illetve, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként.
A Kúria e körben hangsúlyozta, hogy a hatóság a formai szempontokra eltúlzott, aránytalan hangsúlyt fektetett, továbbá, hogy a figyelembe vett valamennyi körülmény csak közvetett bizonyítékul szolgál arra, hogy a tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűléssel érintett helyszín tényleges helyszínként szolgálhatna a 30. Budapest Pride-hoz.
Mindemellett – írják – a Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan az alperes következtetéseit helytállónak találta.
Az indoklás pedig így szól:
„[A Kúria m]egállapította, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét. Erre tekintettel alappal merült fel kétely az alperesben arra vonatkozóan, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti a gyűlés megtartása során a gyülekezési törvénybe és a gyermekvédelmi törvénybe foglalt tilalomba ütközést, amely kételyt a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen nem tudtak eloszlatni, az egyeztetés során ugyanis az ezzel kapcsolatos releváns kérdésekre kitérő válaszokat adtak.”
