-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 59 másodperc

„Villámlátogatást tettem a másfél éve teljesen felszabadított Karabahban, a türk világ 2023-as kulturális fővárosában, Shushában, ahol tárgyaltam Aydin Karimov kormányzóval” – közölte Facebook-oldalán Hoppál Péter, aki bár feladatának tekintheti a türk népekkel való kapcsolattartást, hisz ilyesmi kormánybiztos, ám most már ezzel az első mondattal messzire ment és a posztjának még nincs vége.

Hegyi-Karabah ugyanis egyike a világ legrégebbi keresztény helyszíneinek, amely a Szovjetúnió káoszos szétbomlásának eredményeként a muszlim Azerbajdzsánban kötött ki. Ebből akkor háború lett, amelynek a végén az ott élő örmények de facto függetlenséget vívtak ki a területen. Ez 2020-ig tartott, amikor Baku katonai erővel visszaszerezte az elvesztett területek nagy részét. Ahogy megírtuk, a 44 napos (második hegyi-karabahi) háború végén háromoldalú tűzszüneti nyilatkozatot írtak alá, amely 2025-ig orosz békefenntartók Hegyi-Karabahban való állomásoztatását és a Lacini-folyosó – a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő egyetlen út – ellenőrzését írta elő. 2022. december 12-től Azerbajdzsán lezárta a Lacini-folyosót, ami a személyek és áruk mozgásának szinte teljes megszűnéséhez vezetett. Először az élelmiszerekből, gyógyszerekből, üzemanyagból, egyéb alapvető fontosságú árukból fogyott ki a régió, majd Azerbajdzsán elzárta a régiót az Örményországból eredő áram- és gázellátásától is.

2023. szeptember 19-20-án az azerbajdzsáni hadsereg ún. „terrorelhárító műveletet” indított Hegyi-Karabah ellen (harmadik hegyi-karabahi háború). Azerbajdzsán szeptember 24-én megnyitotta a Lancini-folyosót, ami megindította az emberek pánikszerű menekülését. Rövid idő alatt mindenüket hátrahagyva több mint 100 ezer ember hagyta el Hegyi-Karabahot, amivel a régió gyakorlatilag elnéptelenedett. Az emberek félelemben és pánikban hagyták el otthonaikat, ezt rendkívüli mértékben táplálta a 2020-as háború utáni blokád alatt az azeri erők által elkövetett atrocitások emléke, beleértve a civilek megölését és megkínzását. Idősek és súlyos betegek, valamint olyanok maradtak, akik nem akartak vagy nem tudtak elmenni. Erről írja azt Hoppál, hogy „másfél éve teljesen felszabadították” ezt a területet az azeriek.

Hoppál azt írja, tárgyalt Aydin Karimovval, az azeriek által kinevezett kormányzóval és hogy őt egyedi kormányzati-diplomáciai engedéllyel engedték be. Hiszen a másfél éve az etnikai tisztogatással elfoglalt Hegyi-Karabahba nem mehet be senki más.

A posztból az is kiderül, hogy Magyarország „újjáépít” egy kisvárost ott: „Karabah az azeriek “Tündérkertje”. Az évszázadok során a megszállások idején erről a részlegesen szabad karabahi térségből származtak a legfontosabb művészek, muzsikusok, irodalmárok. Egy karabahi kisváros, Soltanli Magyarország segítségével épül újjá. Mi pedig magyar művészeti, egyetemi együttműködések lehetőségeiről egyeztettünk.”

Azerbajdzsán régóta alkalmazza azt a módszert, hogy lefizet európai politikusokat. Már 2017-ben kiderült, hogy az azeri diktatúra politikai elitje egy brit céghálón keresztül tartott fenn egy 2,9 milliárd dolláros titkos pénzügyi alapot, amin keresztül fizetek ki befolyásos európai szereplőket, mostak pénzt, illetve vásároltak luxuscikkeket.

Forrás