-- Olvasási idő kb.: 5 perc és 3 másodperc
- „…már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók”
- „…ahol ilyen drag queennek nevezett lények vonaglanak a színpadon, azt nehéz nem Pride-nak minősíteni”
- „…dehogy újságírók, liberális, uszító, hergelő lények”
- „Ha ebben a versenyben, egy olyan embernek, mint ez a Magyar Péter nevű képződmény, is adnak pontokat, akkor én ebben a versenyben nem akarok indulni.”
Lény. Az interneten fellelhető szótárak szerint „élő, gondolkodó és érző, önállóan létező szerves vagy természetfeletti entitás”, más megfogalmazásban „valóságosan létező vagy annak képzelt” „emberi vagy állati egyed, élőlény, teremtmény”.
Vagyis ez lehet egy ember, egy poloska, egy egysejtű – aminek régebbi magyar elnevezése a véglény –, de egy kitalált történet szereplője, vagyis egy mesebeli lény is. És miután ennyire sokrétű a jelentése, így kontextustól függően sok esetben erősen pejoratív is lehet a lény szó használata. Miután utóbbival viszonylag sűrűn találkozhattunk mostanában a magyar közbeszédben, érdemes felidézni az elmúlt hetek és hónapok lényeit, képződményeit, mesebeli lényeit és véglényeit.
Poloskák
Bár az újabb hullámot egy szép júliusi napon az Azahriah néven ismert Baukó Attila indította el, amikor egy napsütéses fotójára azt írta instasztoriba, hogy „gyönyörűen süt a Nap, mert ő is tudja, hogy már csak az igazán szektás, értelmileg és mentálisan is visszamaradott véglények maradtak, mint Fidesz-szavazók”, mindenek előtt kanyarodjunk gyorsan vissza a 2025-ös március 15-ei Orbán-beszédre, ahol a miniszterelnök azt találta mondani, hogy „átteleltek a poloskák”, akik alatt akkor egyértelműen újságírókat, bírókat, civileket értett.
Bár a poloskázást később azzal próbálta javítani, hogy megmagyarázta, a többesszámban elejtett mondatot valójában Magyar Péterre értette, akkor hetekig-hónapokig másról sem szólt a magyar közélet, a fideszes influenszereknek és megmondóembereknek köszönhetően pedig pikkpakk beépült a közbeszédbe a poloskapetizés is. Ezen a vonalon haladva Bayer Zsolt tetveknek (poloskáknak) nevezte a Momentum képviselőit, a Magyar Nemzet pedig rovarként ábrázolta Magyar Pétert és a tiszásokat.
Véglények, lények, képződmények
Aztán jött Azahriah, véglényeknek nevezve a Fidesz szavazóit – hogy aztán gyorsan elnézést is kérjen, egyben pedig jelezze, hogy a véglényezés lehetőségét a továbbiakban meghagyja Bayer Zsoltnak –, amin természetesen mindenki mélységesen felháborodott. Köztük a volt híradós Németh Balázs, aki július 2-án a véglényezésre visszaüzent Azahriah-nak, miszerint „marha nagy pofára esés lesz a vége ‘26-ban”, hogy aztán alig egy nappal később, július 3-án már arról beszéljen, hogy Magyar Péter egy „szar ember”, a Varga Juditot kérdező újságírók pedig „liberális, uszító, hergelő lények”.
Július 3-án Varga Juditot hallgatták meg a bíróságon a Völner–Schadl-perben, ami után újságírók kérdezték a volt igazságügyi minisztert, aki korábban Magyar Péterrel élt házasságban és született három gyerekük. A lényezős vonalra Varga is rácsatlakozott, aki a meghallgatása után már az utcán állva közölte: „Ha ebben a versenyben, egy olyan embernek, mint ez a Magyar Péter nevű képződmény, is adnak pontokat, akkor én ebben a versenyben nem akarok indulni.”
Vonagló lények
Ezzel egyidőben tartott kormányinfót Vitályos Eszter és Gulyás Gergely, akit a HírTV Azahriah véglényezéséről is kérdezett. „Azt látjuk, hogy egy tehetséges, fiatal zenész, aki talán politikai gondolkodásában még kialakulatlan, elsősorban a Tisza párt uszításának áldozatává vált. Ez a hangnem a politikában – bár korábban is durva volt – de ez a hangnem ez ismeretlen volt a korábbi durvaságok ellenére is, ez a Tisza párt megjelenésével vált általánossá, és úgy tűnik, hogy azok, akik nem kellően gondolják végig a szavaikat, hajlamosak abba a hibába esni, hogy úgy tesznek, mintha a Tisza párt politikusai lennének, noha itt egy tehetséges, fiatal zenészről van szó” – mondta Gulyás Gergely, elítélve a véglényezést, vagyis az Azahriah által használt hangnemet.
(Nem teljesen mellékesen egy július elsejei eseményen Szentkirályi Alexandra is a Tiszát, pontosabban Magyar Pétert tette felelőssé azért, hogy itt tart a közbeszéd: egy győri lakossági fórumon azt mondta, hogy a politikus megjelenése szinteket rontott a közbeszéd színvonalán, mert „ripacskodó, agresszív, indulatos, nagypofájú stílust hozott be a közéletbe, ami korábban azért nem volt divat”.)
Visszatérve a kormányinfóra: maximum tíz perccel azután, hogy Gulyás elmondta, miért tartja problémásnak Azahriah véglényezését, az ATV-nek adott válaszai között, a június 28-i, Budapesti Büszkeség menetének nevezett eseménnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „ott, ahol ilyen drag queennek nevezett lények vonaglanak a színpadon, azt nehéz nem Pride-nak minősíteni”. Utóbbival feltehetően arra az előadásra gondolt, ahol a Mia Szösz néven előadó drag queen állt ki a színpadra a Budapest Büszkeség menetén egy hatalmas kokárdával a mellkasán.
Mesebeli lények
Majd egy szintén július 3-án közzétett – ám feltehetően július 2-án rögzített – videón pedig Orbán Viktor gyakorlatilag saját magát nevezte mesebeli lénynek, amikor a Cápa zenéjére vonulva odament a pirosba öltözött Vitályos Eszterhez, hogy közölje vele: „Én vagyok a farkas.” Utóbbiról egy külön értekezést lehetne írni, bemutatva a Piroska és a farkas című mese pszichoanalitikus értelmezése szerinti szexuális töltetét, ezt azonban inkább meghagyom másnak.
Helyette inkább olvassuk el Bayer Zsolt június 14-i, a Magyar Nemzet oldalán megjelent bejegyzését, amiben a június 10-i, putyinizálódás elleni Kossuth téri tüntetésre reagált. Az ott tüntetőkről azt írta, „egybegyűltek, mint a varjak meg a keselyűk, s fekete lett minden”, hogy „hallgatod őket, s nem tudsz másra gondolni, csak a jakobinusokra meg a Lenin-fiúkra”, majd egy újabb, mesebeli lényre utalva Bayer azt írta, „ezek nem nem nagyok, hanem gonosz és rút törpék”, végül egy rovaros utalással zárta a hasonlatsorozatot, miszerint „…másznak elő a pszichopaták a nagy, lapos kövek alól meg a hajdanvolt feleségük szoknyája mögül, és teszik a dolgukat”.
Zárásként pedig érdemes megemlékezni arról, hogy az izgalmas lényekről Orbán Viktor már 2009-ben is értekezett egy sort, amikor Hamvas Bélát idézve azt mondta a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének 20. születésnapján, Esztergomban, hogy: „Ahogy az egyik legkiválóbb magyar író mondja, a gazdaságkorban látszólag minden eladó, de valójában csak a forgalmazható eladható. A gazdaságkor a művészet és az irodalom egyetemes megtagadásának a kora, az ellaposodás és az eldurvulás kora. S ki tagadhatná, hogy mindez igaz, ha körülnézünk a mindennapi életünkben. Hamvas a következőket írja: »Minden jel arra vall, hogy a legközelebbi korszakban a föld uralkodó lénye nem az ember lesz, hanem egy félig madár, félig rovar lény: a Csirihau. Ez a lény abban a tudatban van, hogy amit tesz, az az egyedül józan és ésszerű élet. Amit lehet, felfalna, legalábbis azt, amit nem lehet a többi elől eldugni, s ami ereje ezen felül marad, párzani és horkolni. Vezetésről szó sem lehet. Egyik sem hisz a másiknak. Így valósul meg a teljes egyenlőség. Csak az él meg, aki éppen olyan kegyetlen, komisz, zsivány, aljas, vérszomjas, kéjsóvár, sunyi, mohó, erőszakos, mint a többi.« Ezt nem rólunk szerencsére, hanem egy félig madár, félig rovar lényről írta a szerző.”
Ezek után már csak abban reménykedhetünk, hogy a politikai közélethez köthető szereplők közül sem nézni az RTL új, még a saját szereplőit is traumatizáló trashműsorát, amiben a legnépszerűbb szitkozódás a „te kutya”.
(Címlapkép: Pellegrino Tibaldi (1530-1596) freskójának egy részlete a bolognai Palazzo Poggiban)