-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 43 másodperc

A „mi lett volna, ha…” típusú kérdések közül is különösen izgalmas elgondolkozni azon, miként alakult volna a világtörténelem, ha nem Európa, hanem Ázsia fedezi fel és gyarmatosítja a többi kontinenst. Ez nem is annyira elrugaszkodott gondolat, mint amennyire elsőre hangzik, ha Kolumbusz híres útjához képest kevesebb mint száz évet visszamegyünk az időben.

Pusztító erőt képviselt

1405. július 11-én indult ugyanis első útjára Csiangszuból a Ming-dinasztia „újraalapítója”, az 1402-ben trónra lépett Jung-lö császár hatalmi ambícióit és gazdagságát megtestesítő Kincses Flotta. Ha hihetünk a korabeli leírásoknak, a hajóhad láttán sokkot kaptak volna a korabeli európai hajóskapitányok, a nagyjából 300 hajóból álló flotta közel 28 ezer embert és sok tonnányi árut szállított. A flotta gerincét adó hajók ráadásul körülbelül ötször akkorák voltak, mint európai társaik, közel 140 méteres hosszúságukkal és 55 méteres szélességükkel elpusztíthatatlannak látszó erődként szelték a habokat. Egy ekkora, fából készült hajó megépítése már önmagában is lenyűgöző technikai tudást feltételez, de a Kincses Flotta gályái

több rekeszre osztott hajótesttel és trapéz alakú vitorlákkal is rendelkeztek, ezzel is megmutatva, hogy a kínai mesterek jóval európai társaik előtt jártak.

A hajóhadat a császár hűséges harcostársa és támogatója, az eunuch Cseng Ho admirális építtette meg, és az ő vezetésével is hajózott ki első útjára: a mai Vietnám érintésével Jáva, Szumátra, majd Ceylon szigetén kötött ki, és India nyugati partját is elérte. A hajók a császárnak szóló ajándékokkal és egyéb árucikkekkel felpakolva indultak vissza, nem csoda, hogy a hírhedt kalóz, Csen Zu-ji is megpróbált lecsapni rájuk, de kudarcot vallott: ötezer emberével együtt, rabláncon vitték az uralkodó elé.

Vannak kétségek

A Kincses Flotta 1433-ig még hatszor kelt útra, az Indiai-óceán térségének bejárása mellett Cseng Ho eljutott a Perzsa-öbölig, kikötött Afrika keleti partjainál, egyes források szerint a Jóreménység fokát is elérte, összesen mintegy 30 ezer kilométert tett meg a tengereken. Néhányan – elsősorban egy korabelinek mondott kínai térkép alapján – azt állítják, a kínai hajósok a Csendes-óceánon áthajózva Amerikát is elérték, ám ezt semmilyen régészeti anyag nem támasztja alá.

Cseng Ho célja nem elsősorban a felfedezés, hanem a kínai császár hatalmának megismertetése, a közelebbi területeken fennhatóságának elismertetése volt, az ajándékok cseréje és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése mellett. Jung-lö 1424-es halála után a kínai császárok azonban újra a fensőbbségre alapozott bezárkózás politikáját követték, az expanziós tervek és a külkereskedelem kiépítése a háttérbe szorult. Cseng Ho az utolsó, 1433-as úton halt meg, vele pedig a Kincses Flotta napjai is leáldoztak.

A történészek jó része nagy sikerként könyveli el az expedíciókat, de vannak azért ellenvélemények is. Egyesek például vitatják, hogy a kínai hajóépítők – európai kollégáikkal szembeni kétségtelen fölényük ellenére is – képesek lettek volna ilyen hatalmas, a nyílt tengerek megpróbáltatásait is elviselő hajókat építeni. Szerintük a flotta valójában jóval kisebb hajókból állt, a hatalmas gályákat csak reprezentatív célokra, nyugodt öblökben, folyótorkolatokban úsztatták meg néhanapján.

Ennél lényegesebb kérdés, hogy egyes kutatók véleménye szerint a Kincses Flotta útjai iszonyatos ráfizetéssel jártak, a drága ajándékokat jóval áron alul cserélték el, a kereskedelmi kapcsolatokból meg már csak azért sem lehetett semmi, mert a mezőgazdaságon alapuló kínai gazdaság nem lett volna képes ezeket rentábilisan fenntartani. Tehát ha el is jutottak volna a félelmetes kínai hajók Európába vagy akár Amerikába, az európai felfedezőket hajtó kíméletlen profitéhség nélkül tartós gyarmatosításra semmiképpen nem került volna sor.

The post Kína már 600 éve gyarmatosíthatta volna a világot? first appeared on 24.hu.

Forrás