-- Olvasási idő kb.: 4 perc és 21 másodperc
A mesterséges intelligencia fejlődése egyszerre izgalmas és nyugtalanító, így egyre többször merül fel a kérdés, hogy vajon milyen területeken tudja helyettesíteni az embert – és főként, hogy mit szabad rábízni. Vannak azonban olyan élethelyzetek, ahol nem is az a kérdés, hogy az AI kiváltja-e az embert, hanem az, hogy egyáltalán volt-e eddig ott bárki, akit kiválthat. A jog világa pontosan ilyen. Sokaknak eddig sem volt opció, hogy ügyvédhez forduljanak, mert az túl drága, túl bonyolult, túl idegen, miközben a mindennapokban számos apró, de kellemetlen jogi helyzet adódik, amihez jól jönne némi eligazítás.
Parkolási pótdíj, konfliktus a szomszéddal, panasz egy állami szervre – nem világmegváltó ügyek, mégis stresszesek, időrablók, és könnyen a jogi szabályozás útvesztőiben találja magát, aki megpróbál valamit tenni. Itt jön a képbe az AI, ami olcsón, gyorsan és egyszerűen tud legalább kezdeti támpontot adni. Vagy mégsem?
A könnyen hozzáférhető jogi ismeretek azért is csábítók, mert a jog története hosszú ideig a tudás elzárásáról szólt. Az ókori Rómában még csak a beavatott pontifexek ismerték az eljárások pontos menetét, és ha valaki egyetlen szót rosszul mondott a bíróságon, elveszítette a pert. Az igazságszolgáltatás hosszú idő után vált hozzáférhetőbbé, de még ma sem nevezhetjük teljesen demokratikusnak. A mesterséges intelligencia azonban új szintre emelheti ezt a hozzáférhetőséget – legalábbis elméletben. Hogy a gyakorlat mit mutat, azt három hétköznapi jogeset segítségével próbáltuk megvizsgálni. Három ingyenesen elérhető AI-modellhez fordultunk – a ChatGPT-hez, a Perplexityhez és a Google Geminihez –, hogy kiderüljön: mit tudnak kezdeni ezekkel az ügyekkel.
Mozgássérült igazolvány, társasházi konfliktus, rendszeresen késő vonat
Az első történet egy mozgássérült autós esete. Budapesten parkolt, de nem vette észre, hogy mozgássérült igazolványa leesett az autó padlójára, így a parkolási társaság pótdíjat szabott ki rá. Tesztünk során a ChatGPT több lehetséges lépést is ajánlott erre az esetre: panaszt a társaságnál, méltányossági kérelmet, sőt akár bírósági eljárást is. Az érvek egy része logikus volt – például hogy az igazolvány hiánya technikai jellegű, és nem jelenti a kedvezmény jogosultságának hiányát. Ugyanakkor akadtak félrevezető elemek is. A modell például közigazgatási bíróságot javasolt, holott a pótdíjazás nem közigazgatási ügy. A helyes fórum ebben az esetben inkább a Budapesti Békéltető Testület, amely alternatív vitarendezési fórumként járhat el ilyen helyzetekben. Ráadásul a modell nem hivatkozott a jogi érvelés egyik legfontosabb sarokkövére sem: arra a 2010-es ombudsmani állásfoglalásra, amely szerint a parkolási társaságok nem zárkózhatnak el a méltányosságtól, ha az igazolható jogosultság ellenére történt a pótdíjazás. Mindez arra világít rá, hogy az AI ugyan képes elindítani az embert egy úton, de nem biztos, hogy a helyes úton. Sőt, ha a felhasználó túlságosan bízik a modellben, akár felesleges bírósági keresetbe is belefuthat.
A második képzeletbeli ügy megoldása már sokkal jobban sikerült. Egy társasházi konfliktusról van szó, amelyben egy idős szomszéd eteti a galambokat, amik zajosak, piszkítanak, és zavarják a többi lakót. A Perplexity válasza meglepően jól strukturált volt: javasolta a házirend módosítását, közgyűlési döntés meghozatalát, önkormányzati bejelentést, sőt, közegészségügyi panasztételt is. Még azt is felvetette, hogy bérlő esetén a tulajdonosnak lehet szerepe a konfliktus kezelésében. Egyetlen pontatlanság csúszott a válaszba: a birtokvédelmi eljárást a legtöbbször jobb a jegyzőnél megindítani, és csak a jegyző kedvezőtlen döntése esetén érdemes bírósághoz fordulni. Kivétel ez alól, amikor a zavarás már több mint egy éve fennáll, mert az ilyen esetekben tényleg csak bírósághoz lehet fordulni. Ettől eltekintve a tanácsok átgondoltak, reálisak és jól alkalmazhatók voltak, ami arra utal, hogy ilyen esetben az AI valóban képes segíteni az eligazodásban.
A harmadik teszt során egy rendszeresen késő vonat miatt kérdeztük meg a Geminit arról, hogy hol lehet panaszt tenni. A válasz itt is jól sikerült: a panasz szövegezése megfelelő volt, az AI hivatkozott a jogszabályi háttérre, és a megfelelő hatóságot – a Közlekedési Hatóságot – jelölte meg címzettként. Az ügy különlegessége abban áll, hogy itt nem egy konkrét, egyszeri visszatérítést igénylő esetről volt szó, hanem egy hosszú távon fennálló, rendszerszintű problémáról. Ilyenkor érdemes a MÁV-on kívül békéltető testülethez is fordulni, vagy a helyi önkormányzati képviselőn keresztül nagyobb nyomást gyakorolni az illetékes szervekre, de ettől függetlenül a Gemini válasza segítőkész és megalapozott volt.
Kell az ember
Három példát láttunk, három különböző minőségű megoldási javaslattal. A tanulság viszont mindegyikből közös: az AI tud segíteni – ha tudjuk, mit kérdezzünk tőle. Ez viszont nem mindig adott. Brumecz Viktória, a TASZ jogásza szerint a jogi tanácsadás nem csak a jogszabály ismeretét jelenti, hiszen egy ügyfél sokszor nem tudja, mi a releváns információ. Elmond valamit, de nem a jó sorrendben, nem a megfelelő szavakkal. Egy jogász viszont visszakérdez, rálát az összefüggésekre, és nem egyszer derül ki, hogy a kérdésre adott válasz alapjaiban változik meg egy apró, korábban elhallgatott részlet miatt. Egyik ügyfelük például azt kérdezte, hogy hány százalék táppénz jár neki. Az AI erre biztosan jól válaszolna, de a jogász visszakérdezett: mióta tart az ügyfél munkaviszonya, van-e egyáltalán munkaviszonya, miért keresőképtelen, és volt-e már beteg az elmúlt egy évben. Kiderült, hogy az ügyfélnek nem is táppénz, hanem betegszabadság jár, ami egyébként a táppénznél magasabb összegű.
Az sem mellékes, hogy az írott szavakon túl sokan érzelmi támaszt is várnak, amikor jogsegélyhez fordulnak. Van, aki azt sem tudja, hogyan fogjon hozzá egy ügyhöz, vagy szégyelli a helyzetét. Egy jó jogász nemcsak választ ad, hanem meghallgat, megerősít, képvisel, vagy éppen más szakemberhez – szociális munkáshoz, mentálhigiénés segítőhöz – irányítja az ügyfelet, monjda Brumecz. Az AI-nak talán nem is ez a dolga, de segíthet abban, hogy az ügyfél egyáltalán elinduljon a kérdéseivel.
A mesterséges intelligencia tehát nem váltja ki a jogászt, de az első lépést jelentheti afelé, hogy valaki egyáltalán megpróbáljon érvényt szerezni a jogainak. Ehhez azonban tudni kell kérdezni, és nem árt, ha ott áll mögötte, aki segít, ha elakad.
