Giacomo Biffi torinói érsek állítólag azzal tett pontot a torinói lepel hitelessége körüli vitákra, hogy egy hívő keresztény számára mindegy, hogy valóban Jézus Krisztus halotti lepléről van szó, az ateisták viszont mindent megtesznek azért, hogy bizonyítsák, hogy hamisítvány – most egy brazil 3D-dizájner, Cícero Moraes egy újabb elmélettel állt elő, ami szerint a 436 centi hosszú, 110 centiméter széles lenvászon anyagon nem egy valódi test, hanem egy középkori dombormű lenyomata látható. Az erről szóló tanulmány az Archeometry című szaklapban jelent meg.

Moraes szerint egy valódi test lenyomata sokkal szélesebb lenne, mint ami a leplen látható – ezt pedig egy ezzel a forgatókönyvvel számoló 3D-modellen is bemutatta. A kép viszont stimmelt, amikor egy domborművel végezte el ugyanezeket a számításokat – ez először 1978-ban merült fel, az akkori vizsgálatokban azonban nem sikerült perdöntő eredményekre jutni.

Nincs végső válasz

Ha Biffi véleményét osztjuk, most sem sikerült, de az tény, hogy Moraes modellje a dombormű-elméletet erősíti, bár ahogy a szerző is kiemeli, a népszerű sugárzás-elmélet sem zárható ki teljesen, csak rendkívül valószínűtlennek tűnik. Az elmélet szerint a lepel valóban Jézus Krisztus testét takarta, ami erős, a Földön ismeretlen sugárzást adott ki – ha pedig a természetfeletti magyarázatot kizárjuk, ez csak elektromos kisülés lehetett, ahhoz viszont, hogy ez bekövetkezzen, igencsak speciális körülményeknek kellett fennállniuk.

Moraes szerint ráadásul a test ábrázolása is középkori jellegű: Jézus idejében nem így temetkeztek, a keresztbe rakott kéz, ami elfedi a test péniszét, szintén erre utal, a középkorban szemérmesen elfedték ezeket a részeket, csak a reneszánszban kezdtek el kísérletezni akár Jézus testének anatómiailag pontosabb ábrázolásával.

A test egyik keze, talán épp emiatt, nagyjából tíz centivel hosszabb, mint a másik. A lepel koráról egyébként jelenleg is folyik a vita: egy korábbi vizsgálatban a 12-14. századra tették a keletkezését, míg egy újabb szerint az első században készült. Moraes ebben nem foglal állást, csak annyit állít, hogy az általa végzett kutatás (amit az ingyenesen hozzáférhető programokkal bárki megismételhet, aki kedvet érez hozzá) a dombormű-elméletet erősíti.

Forrás