-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 42 másodperc

Szombaton szinte egy időben mondott beszédet a helyi Tisza-szigetek meghívására Erdélyben tartózkodó Magyar Péter az MCC Feszten beszélő miniszterelnöki és az Orbán család hatvanpusztai birtokánál tüntetés Hadházy Ákossal. Magyart, akit a kolozsvári Kossuth Tisza Sziget hívott meg többek között a csütörtöktől vasárnapig tartó, Nagyadorjánba szervezett táborába, péntek óta van Erdélyben, a tegnapi programját itt foglaltuk össze.

A mai beszédét az érzelmi húzok megpengetésével kezdte, miszerint „Erdélyben az ember sosem vendég, itthon vagyunk mindig”, innen kanyarodott oda, hogy „nem mindig és nem mindenki érezte ezt ugyanígy”. A 2004. december 5-i népszavazást úgy minősítette, hogy az magyar nemzet elárulásának a napja volt. „Én akkor a Fidesszel voltam, és büszke voltam arra, hogy kiálltunk a magyar nemzet egységéért” – mondta, és kárhoztatta azokat, akik „a mai napig nem kértek ezért tiszta szívvel bocsánatot”, hozzátéve: „a legtöbbjük a szíve mélyén máig sem érti, mi volt a baj azzal a népszavazással”.

Majd ezeknek a levitézlett baloldali politikusoknak a felkarolásával támadta először Orbánt. „Ha megnézzük, hogy ma Orbán Viktor vagy Magyar Péter áll megengedőbben a Gyurcsány-korszak néhány szereplőjéhez, látható, kinek az érdeke trükkökkel a közéletben tartani” őket – indokolta. (Egy hete Tusványoson Orbán Viktor például arról beszélt, hogy nem fogják átadni a hatalmat sem a DK-nak, sem a Tiszának, amivel a felmérésekben a parlamentbe jutás határán lévő DK-t azonos polcra helyezte a nála hatszor-nyolcszor népszerűbbnek mért Tiszával.)

A baloldaliak mellett azért is támadta Orbán Viktort, hogy azzal a George Simionnal kötött politikai szövetséget, „aki magyargyűlöletből csinált magának politikai karriert”. Elismerte, hogy 2010 után „valóban voltak jó döntések, fontos intézkedések”, ilyennek nevezte az óvodák, iskolák, templomok felújítását, építését, a romániai magyar közösségek támogatását. De arra a pénzt nem Orbán adta, hanem az anyaországi magyarok adójából érkezett, tette hozzá. De a nagyobb baj, hogy ami ingyenesnek tűnt, annak súlyos ára volt: „a valódi ár a közösség volt, a magyar közösség széttördelése, akárcsak Vajdaságban vagy Kárpátalján, úgy Székelyföldön, Erdélyben is”.

Ugyanis 2010 után nem a nemzethez, hanem az Orbánhoz való viszony lett az orientációs pont.

„Orbán Viktor csak azt tartja székelynek, igaz magyarnak, aki úgy gondolkodik, mint ő. A többieket kiátkozza, megbélyegzi, elnémítja, akárcsak az anyaországban. Neki a nemzet nem közösség, hanem közönség, és aki nem tapsol elég hangosan, azt lekapcsolják.”

A beszédében kilenc konkrét kérdéssel kérdezte fel Orbánt és a kormányát onnan kezdve, hogy miért nem léptek fel 2019-ben az úzvölgyi temető megrongálása és a rongálásért felelős Simion ellen, azon át, hogy mi van a marosvásárhelyi katolikus iskolával amit Szijjártó Péter évekkel ezelőtt beígért, a vásárhelyi egyetem magyar orvosi karán és az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények két állam közötti finanszírozás-megosztásán át az erdélyi magyar sajtó és civil szféra tönkretételéig, valamint addig, hogy mikor kér bocsánatot Orbán, amiért idén tavasszal a romániai elnökválasztáson Simion mellett kampányolt.

Magyar azt ígérte, hogy a jövő tavaszi kormányváltás után – ezt ezúttal is tényként emlegette, mint a pártja nagykanizsai fórumán és azóta mindig – a kettős állampolgárság megmarad, a határon túliak támogatásai megmaradnak, de azokat a forrásokat „nem pártkatonák és nem oligarchák, hanem valóban külhoni családok, valódi munkát végző külhoni vállalkozók kapják”.

Üzent az RMDSZ-nek és elnökének, Kelemen Hunornak is, felemlegetve, hogy a romániai magyar párt két európai parlamenti képviselője az ellen szavazott, hogy a Tisza képviselői az Európai Néppárt frakciójának tagjai lehessenek az EP-ben. Azt javasolta Kelemen Hunornak, hogy az erdélyi és partiumi magyarság érdekében kezdjenek tárgyalást, hogy a kormányváltás után minél hamarabb és hatékonyabb, de átláthatóan folytatódjanak a támogatási programok.

Forrás