-- Olvasási idő kb.: 2 perc és 8 másodperc
Ugyan magánfelvetésnek nevezte Pokol Béla az alkotmány hajmeresztő átszabására vonatkozó írását, de miután a Magyar Nemzetben jelent meg az ötlet, majd kiderül, mennyire lát benne a fantáziát a Fidesz. Ezért ismertetnénk, hogy milyen megelőző lépésre tett javaslatot „az alkotmánypuccs ellen” címmel a fideszes jogász, aki 2023-ig az Alkotmánybíróságban ült.
Pokol azzal kezdi, hogy Magyar Péter és a Tisza még mindig csak egy egyszemélyes politikai blöff, amiből most nem lesz kormányváltás. Viszont „ha ma nem is, de 2030-ban elképzelhető, hogy a különböző nehézségek miatt akkor bekövetkezhet a kormányváltás, és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak”. Pokol itt arra utal, hogy feles többséggel módosítanának kétharmados jogszabályokat, „a már korábban is alkotmánypuccsot tervező balliberális jogászok ismét elkezdték hangoztatni ezeket a terveket”.
„Így javaslom, hogy a biztonság kedvéért – és főként a kétharmados jobboldali országgyűlési többség birtokában, ami 2026 után elveszhet! – iktassuk be az alaptörvénybe egy kiegészítéssel az alkotmánypuccs megelőzése céljából a különleges alkotmányi rendet a mai különleges jogrend szabályai elé”.
Pokol létrehozná az Alkotmányvédelmi Tanácsot, ami ideiglenesen át tudná venni a kormányhatalmat magától a kormánytól.
Ez úgy nézne ki, hogy „alkotmányvédelmi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés egyszerű többségével megválasztott kormány olyan intézkedéseket hoz saját döntésével, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntésével, melyek az alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségével elfogadott szabályok alapján tehetők meg”.
A Pokol által kitalált „alkotmányvédelmi helyzet” fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács. E tanács tagjai közé tartozik a kezdeményezésre felsorolt közjogi tisztségviselőkön túl a Számvevőszék elnöke is.
A további menetrend:
- A kezdeményezés után a tanács tagjai haladéktalanul összeülnek, és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről.
- Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetése után az alaptörvény erejénél fogva az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át.
- Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 30. napon az Országgyűlés összeül és többségi szavazatával megválasztja az új miniszterelnököt.
- Ha az Országgyűlés 15 napon belül nem tudja megválasztani a miniszterelnököt, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács kitűzi az új országgyűlési választások időpontját úgy, hogy az nem eshet későbbi időpontra, mint az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 90. nap.
Pokol ugyan 2030-ról beszél, de jelzi a cikkében, hogy a fideszes kétharmad odalehet a jövő évi választások után. Vagyis még ebben a ciklusban lehetne az ötletét beilleszteni az alaptörvénybe.
