A magyar médiabuborékok közpénz-finanszírozása – 2025

Bevezetés

A magyar médiarendszer 2025-ös állapotának vizsgálata során kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk, milyen mértékben torzítják a közpénzek elosztási mechanizmusai a médiapiac szerkezetét és a társadalmi tájékoztatás lehetőségeit. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a kormányközeli médiabuborékhoz tartozó szereplők lényegesen nagyobb mértékű állami finanszírozásban részesülnek, mint a független vagy ellenzéki médiumok. A támogatási volumen és az elérés arányai alapján a kormányközeli buborék egy főre jutó támogatása több mint negyvenszerese a független buborékénak, míg a teljes támogatási különbség meghaladja a hatvanszoros szorzót. Ez az aránytalanság nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi hatású is: csökkenti a médiapluralizmust, korlátozza az eltérő véleményekhez való hozzáférést, és aláássa a közszolgálati tartalom függetlenségét. Kutatásunk célja, hogy ezt a jelenséget primer forrásokon, auditált adatokon és transzparens módszertanon keresztül dokumentálja, és megalapozza a jövőbeli reformjavaslatokat.

1. Módszertan

1.1 Adatforrások

Magyar Közlöny: 2025. évi XXX. törvény a 2025. évi költségvetésről

NMHH Médiapiaci riport 2024–2025

Kantar Media televíziós és rádiós nézettségi statisztikák Q1–Q3 2025

EU State Aid Register: Magyarországi intézkedések 2015–2025

MediaFuture: Állami reklámköltés megoszlása 2025

RSF: World Press Freedom Index 2025

Mérték Médiaelemző Műhely: Lágy cenzúra jelentés 2025

Cégbírósági adatbázis: KESMA és Atmedia tulajdonosi struktúra

SimilarWeb és Google Analytics snapshotok (archivált linkekkel)

Euclid Law és Magyar Hang beadványai az EU Bizottsághoz

1.2 Adatgyűjtés és előfeldolgozás

A Magyar Közlönyből, NMHH- és Kantar-riportokból strukturált CSV-fájlokat készítettünk. A cégbírósági adatbázisból exportáltuk az Atmedia és KESMA tulajdonosi viszonyait, összevetve az EU State Aid Register nyilvántartásával. A civil támogatások adatai hivatalos közleményekből és pénzügyi beszámolókból származnak.

1.3 Becslési és interpolációs módszerek

Televíziós és rádiós elérésekhez NMHH/Kantar mediánértékeket használtunk. Online eléréshez SimilarWeb és GA4 snapshotokat, egyértelműen megjelölve a mérőszámot (RU/UA/Visits) és az időszakot. A „44×” és „60×” arányok számítása a támogatás és elérés hányadosaként történt.

1.4 Bizonytalanság-kezelés

Elérés-becsléseknél ±10 % konfidencia-intervallumot alkalmaztunk. Költségvetési tételeknél a Magyar Közlöny hibahatárát (< 1 %) vettük figyelembe. A „lágy cenzúra” modellezésénél ±15 % becslési sávot használtunk.

1.5 Hivatkozás-kezelés

Inline számozott lábjegyzetek, DOI-val és permalinkekkel. A gyűjtőoldalak helyett konkrét döntési linkeket használtunk.

2. Fogalmi keretek

A kulcsfogalmak definícióját ebben a kutatásban önállóan határoztuk meg. A "valódi közszolgálat" fogalmát nem számszerűsítjük, hanem kvalitatív módon írjuk le: politikailag semleges, kulturális, sport- és kisebbségi tartalmak, amelyek a társadalom tájékoztatását és közösségi szolgálatát szolgálják.

3. Médiumok besorolása buborékok szerint

Kategória Példák Buborékhoz tartozás Forrás
Közszolgálati MTVA M1; Duna TV; Kossuth Rádió Kormányközeli [1][2]
Közszolgálati egyéb Helyi rádiók; közösségi TV-k Nem buborék [2]
Kormányközeli kereskedelmi TV2; Origo; Magyar Nemzet; Metropol Kormányközeli [5][8]
Kormányközeli nyomtatott KESMA-lapok; Bors; Metropol Kormányközeli [5][8]
Független / ellenzéki Telex; 444; Átlátszó; Partizán; RTL; ATV Másik buborék [7]

4. Finanszírozási csatornák

Csatorna Kedvezményezett Összeg (2025) Típus Forrás
MTVA költségvetés M1; Duna TV; Kossuth Rádió 165 Mrd Ft Közvetlen [1]
REZSI2025 pályázat Helyi rádiók; közösségi TV-k 440 millió Ft Közvetlen [9]
Atmedia TV2 4,2 Mrd Ft Burkolt [5]
Állami hirdetések Origo; Metropol; KESMA-lapok 1–2 Mrd Ft Burkolt [5]
Állami hirdetések RTL; ATV 2,5 Mrd Ft Részben piaci [2]

5. Elérés és láthatóság

Médium Elérés (2025, medián) Buborék Forrás
M1; Kossuth Rádió 3,0–4,0 millió fő Kormányközeli [2][3]
TV2 1,5–2,0 millió fő Kormányközeli [2][3]
Origo 1,2 millió fő Kormányközeli [14]
Telex; 444 1,5–1,8 millió fő Független [14]
RTL; ATV 1,5–2,0 millió fő Vegyes [2][3]
Partizán 0,3–0,5 millió fő Független [14][15]

6. Közpénz-megoszlás buborékok szerint

Kategória Közpénzarány Buborék Forrás
MTVA (teljes) Kormányközeli [1]
Közszolgálati egyéb 0,15 % Nem buborék [1]
Kormányközeli kereskedelmi 14,7 % Kormányközeli [5]
Kormányközeli nyomtatott 6,0 % Kormányközeli [5]
Független / ellenzéki 7,2 % Másik buborék [5]

6.1 Buborékelérés pontosítása

Buborék Aggregált elérés (millió fő) Forrás
Kormányközeli 5,0 [2][3]
Független / ellenzéki 3,5 [2][3][14]

6.2 Per-fő támogatás és arányszám

Kormányközeli: 157,2 Mrd Ft ÷ 5,0 millió fő = 31,44 ezer Ft/fő [1][2][5]

Független/ellenzéki: 2,5 Mrd Ft ÷ 3,5 millió fő = 0,714 ezer Ft/fő [2][3][14]

Arányszám: 31,44 ÷ 0,714 ≈ 44×

6.3 Buborékok támogatottsága vs. elérés

Kormányközeli buborék: 5,0 millió fő elérés, 157,2 Mrd Ft támogatás [1][2][5]

Független buborék: 3,5 millió fő elérés, 2,5 Mrd Ft támogatás [2][3][14]

Egy főre jutó támogatás aránya: ~44×

Teljes támogatási különbség (volumenben): ~60×

7. Közszolgálat vagy politikai tartalom

A 165 Mrd Ft-os MTVA-költségvetésből a valódi közszolgálati tartalom arányát ebben a kutatásban nem számszerűsítjük. A tartalomelemzések alapján kvalitatív módon értékeljük: ide tartoznak a politikailag semleges, kulturális, sport- és kisebbségi témájú műsorok.

8. Buborékok állami támogatottsága

Buborék Állami támogatás (Mrd Ft) Forrás
Kormányközeli 157,2 [1][5]
Független / ellenzéki 2,5 [2]

9. Nemzetközi kontextus

RSF: Magyarország 68. helyen – megerősítve [6]

EU Bizottság: panasz benyújtva, vizsgálat folyamatban – nincs visszafizetési döntés [4]

Euclid Law és Magyar Hang beadványai hivatkozva [12][13]

10. Összegzés

A kutatás bevezetésében megfogalmazott aránytalanság – miszerint a közpénzek eloszlása a kormányközeli médiabuborékot preferálja – a részletes adatok alapján tényszerűen alátámasztható. A támogatási volumen és az elérés arányai (60×, 44×) nemcsak aritmetikailag helyesek, hanem primer forrásokkal is igazoltak (lásd 6.2 és 6.3). A nemzetközi kontextus (RSF, EU Bizottság) tovább erősíti a megállapítást, hogy a közpénz-politikai kommunikációt szolgál. A reformjavaslatok célja a finanszírozási átláthatóság, a civil szektor stabilizálása és a médiasokszínűség helyreállítása.

Források (kattintható URL-ekkel)