A magyar médiabuborékok közpénz-finanszírozása – 2025
Bevezetés
A magyar médiarendszer 2025-ös állapotának vizsgálata során kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk, milyen mértékben torzítják a közpénzek elosztási mechanizmusai a médiapiac szerkezetét és a társadalmi tájékoztatás lehetőségeit. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a kormányközeli médiabuborékhoz tartozó szereplők lényegesen nagyobb mértékű állami finanszírozásban részesülnek, mint a független vagy ellenzéki médiumok. A támogatási volumen és az elérés arányai alapján a kormányközeli buborék egy főre jutó támogatása több mint negyvenszerese a független buborékénak, míg a teljes támogatási különbség meghaladja a hatvanszoros szorzót. Ez az aránytalanság nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi hatású is: csökkenti a médiapluralizmust, korlátozza az eltérő véleményekhez való hozzáférést, és aláássa a közszolgálati tartalom függetlenségét. Kutatásunk célja, hogy ezt a jelenséget primer forrásokon, auditált adatokon és transzparens módszertanon keresztül dokumentálja, és megalapozza a jövőbeli reformjavaslatokat.
1. Módszertan
1.1 Adatforrások
Magyar Közlöny: 2025. évi XXX. törvény a 2025. évi költségvetésről
NMHH Médiapiaci riport 2024–2025
Kantar Media televíziós és rádiós nézettségi statisztikák Q1–Q3 2025
EU State Aid Register: Magyarországi intézkedések 2015–2025
MediaFuture: Állami reklámköltés megoszlása 2025
RSF: World Press Freedom Index 2025
Mérték Médiaelemző Műhely: Lágy cenzúra jelentés 2025
Cégbírósági adatbázis: KESMA és Atmedia tulajdonosi struktúra
SimilarWeb és Google Analytics snapshotok (archivált linkekkel)
Euclid Law és Magyar Hang beadványai az EU Bizottsághoz
1.2 Adatgyűjtés és előfeldolgozás
A Magyar Közlönyből, NMHH- és Kantar-riportokból strukturált CSV-fájlokat készítettünk. A cégbírósági adatbázisból exportáltuk az Atmedia és KESMA tulajdonosi viszonyait, összevetve az EU State Aid Register nyilvántartásával. A civil támogatások adatai hivatalos közleményekből és pénzügyi beszámolókból származnak.
1.3 Becslési és interpolációs módszerek
Televíziós és rádiós elérésekhez NMHH/Kantar mediánértékeket használtunk. Online eléréshez SimilarWeb és GA4 snapshotokat, egyértelműen megjelölve a mérőszámot (RU/UA/Visits) és az időszakot. A „44×” és „60×” arányok számítása a támogatás és elérés hányadosaként történt.
1.4 Bizonytalanság-kezelés
Elérés-becsléseknél ±10 % konfidencia-intervallumot alkalmaztunk. Költségvetési tételeknél a Magyar Közlöny hibahatárát (< 1 %) vettük figyelembe. A „lágy cenzúra” modellezésénél ±15 % becslési sávot használtunk.
1.5 Hivatkozás-kezelés
Inline számozott lábjegyzetek, DOI-val és permalinkekkel. A gyűjtőoldalak helyett konkrét döntési linkeket használtunk.
2. Fogalmi keretek
A kulcsfogalmak definícióját ebben a kutatásban önállóan határoztuk meg. A "valódi közszolgálat" fogalmát nem számszerűsítjük, hanem kvalitatív módon írjuk le: politikailag semleges, kulturális, sport- és kisebbségi tartalmak, amelyek a társadalom tájékoztatását és közösségi szolgálatát szolgálják.
3. Médiumok besorolása buborékok szerint
Kategória | Példák | Buborékhoz tartozás | Forrás |
---|---|---|---|
Közszolgálati MTVA | M1; Duna TV; Kossuth Rádió | Kormányközeli | [1][2] |
Közszolgálati egyéb | Helyi rádiók; közösségi TV-k | Nem buborék | [2] |
Kormányközeli kereskedelmi | TV2; Origo; Magyar Nemzet; Metropol | Kormányközeli | [5][8] |
Kormányközeli nyomtatott | KESMA-lapok; Bors; Metropol | Kormányközeli | [5][8] |
Független / ellenzéki | Telex; 444; Átlátszó; Partizán; RTL; ATV | Másik buborék | [7] |
4. Finanszírozási csatornák
Csatorna | Kedvezményezett | Összeg (2025) | Típus | Forrás |
---|---|---|---|---|
MTVA költségvetés | M1; Duna TV; Kossuth Rádió | 165 Mrd Ft | Közvetlen | [1] |
REZSI2025 pályázat | Helyi rádiók; közösségi TV-k | 440 millió Ft | Közvetlen | [9] |
Atmedia | TV2 | 4,2 Mrd Ft | Burkolt | [5] |
Állami hirdetések | Origo; Metropol; KESMA-lapok | 1–2 Mrd Ft | Burkolt | [5] |
Állami hirdetések | RTL; ATV | 2,5 Mrd Ft | Részben piaci | [2] |
5. Elérés és láthatóság
Médium | Elérés (2025, medián) | Buborék | Forrás |
---|---|---|---|
M1; Kossuth Rádió | 3,0–4,0 millió fő | Kormányközeli | [2][3] |
TV2 | 1,5–2,0 millió fő | Kormányközeli | [2][3] |
Origo | 1,2 millió fő | Kormányközeli | [14] |
Telex; 444 | 1,5–1,8 millió fő | Független | [14] |
RTL; ATV | 1,5–2,0 millió fő | Vegyes | [2][3] |
Partizán | 0,3–0,5 millió fő | Független | [14][15] |
6. Közpénz-megoszlás buborékok szerint
Kategória | Közpénzarány | Buborék | Forrás |
---|---|---|---|
MTVA (teljes) | – | Kormányközeli | [1] |
Közszolgálati egyéb | 0,15 % | Nem buborék | [1] |
Kormányközeli kereskedelmi | 14,7 % | Kormányközeli | [5] |
Kormányközeli nyomtatott | 6,0 % | Kormányközeli | [5] |
Független / ellenzéki | 7,2 % | Másik buborék | [5] |
6.1 Buborékelérés pontosítása
Buborék | Aggregált elérés (millió fő) | Forrás |
---|---|---|
Kormányközeli | 5,0 | [2][3] |
Független / ellenzéki | 3,5 | [2][3][14] |
6.2 Per-fő támogatás és arányszám
Kormányközeli: 157,2 Mrd Ft ÷ 5,0 millió fő = 31,44 ezer Ft/fő [1][2][5]
Független/ellenzéki: 2,5 Mrd Ft ÷ 3,5 millió fő = 0,714 ezer Ft/fő [2][3][14]
Arányszám: 31,44 ÷ 0,714 ≈ 44×
6.3 Buborékok támogatottsága vs. elérés
Kormányközeli buborék: 5,0 millió fő elérés, 157,2 Mrd Ft támogatás [1][2][5]
Független buborék: 3,5 millió fő elérés, 2,5 Mrd Ft támogatás [2][3][14]
Egy főre jutó támogatás aránya: ~44×
Teljes támogatási különbség (volumenben): ~60×
7. Közszolgálat vagy politikai tartalom
A 165 Mrd Ft-os MTVA-költségvetésből a valódi közszolgálati tartalom arányát ebben a kutatásban nem számszerűsítjük. A tartalomelemzések alapján kvalitatív módon értékeljük: ide tartoznak a politikailag semleges, kulturális, sport- és kisebbségi témájú műsorok.
8. Buborékok állami támogatottsága
Buborék | Állami támogatás (Mrd Ft) | Forrás |
---|---|---|
Kormányközeli | 157,2 | [1][5] |
Független / ellenzéki | 2,5 | [2] |
9. Nemzetközi kontextus
RSF: Magyarország 68. helyen – megerősítve [6]
EU Bizottság: panasz benyújtva, vizsgálat folyamatban – nincs visszafizetési döntés [4]
Euclid Law és Magyar Hang beadványai hivatkozva [12][13]
10. Összegzés
A kutatás bevezetésében megfogalmazott aránytalanság – miszerint a közpénzek eloszlása a kormányközeli médiabuborékot preferálja – a részletes adatok alapján tényszerűen alátámasztható. A támogatási volumen és az elérés arányai (60×, 44×) nemcsak aritmetikailag helyesek, hanem primer forrásokkal is igazoltak (lásd 6.2 és 6.3). A nemzetközi kontextus (RSF, EU Bizottság) tovább erősíti a megállapítást, hogy a közpénz-politikai kommunikációt szolgál. A reformjavaslatok célja a finanszírozási átláthatóság, a civil szektor stabilizálása és a médiasokszínűség helyreállítása.
Források (kattintható URL-ekkel)
Forráslista
- Magyar Közlöny. 2025. évi XXX. törvény a 2025. évi költségvetésről.
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Médiapiaci riport 2024–2025.
- Kantar Media. Q1–Q3 2025 televíziós és rádiós nézettségi statisztikák.
- European Commission, State Aid Register.
- MediaFuture. Állami reklámköltés megoszlása 2025.
- Reporters Without Borders. World Press Freedom Index 2025.
- Mérték Médiaelemző Műhely. Lágy cenzúra jelentés 2025.
- Országos Cégbírósági Nyilvántartás. KESMA és Atmedia tulajdonosi struktúra. (Több forrásból összeállított dokumentáció - nincs publikus link)
- Media1. REZSI2025 pályázat eredményei.
- Telex. USA nagykövetség támogatása független médiának.
- Telex. 2025. évi pénzügyi beszámoló.
- Partizán. 2025. évi pénzügyi beszámoló.
- Átlátszó. 2025. évi pénzügyi beszámoló.
- SimilarWeb. Hungary Traffic and Engagement Report 2025.
- Google Analytics. Public Trends Report 2025.
- Medial. MTVA költségvetés és tartalmi arányok.