Októbertől a Meta az EU-ban nem fogad be politikai, választási és közéleti témájú fizetett hirdetéseket. A cég júliusban jelentette be a lépést, indoklásuk szerint az új uniós politikai hirdetési rendelet (TTPA) megfelelési terhe és jogi bizonytalanságai miatt választották a teljes tiltást. Ez okozott már félreértéseket is és a felhasználóknak nem kevés bosszúságot is.
A HIR8.COM saját tapasztalata, hogy a keresőmotorok fizetett propaganda tartalomként, sőt felnötteknek címzett tartalomhoz szokásos besorolással kezelte az oldalt, pusztán azért, mert írásaiban vagy azok cimkéiben megjelent a „politika” szó. Máshol felmerült olyan vélemény is, hogy a tiltások algoritmusokkal való kezelése még arra is rámutathat, hogy a felhasználók adatai árúvá válhatnak egy újabb adatpiacon.
A Google már szeptember 22-től lekapcsolta a politikai hirdetéseket az EU-ban (YouTube-on és hirdetési hálózatain is).
Miért most? Október 10-én hatályba léptek az új, EU-szintű szabályok, amelyek átláthatóbbá és szigorúbbá teszik a politikai reklámok közzétételét. A nagy platformok technikai válasza inkább egységes tiltást eredményezett az EU-ban, mint kockázatos félmegoldások alkalmazását.
A Fidesz már próbálta kijátszani
A tiltás kezdete után is felbukkantak Fidesz-közeli hirdetések a Google felületein. Iparági vizsgálatok szerint egy lengyel közvetítőcég (Full Stack Experts) segíthette a megjelenést, kikerülve a friss szűrőket. A Google később szigorított, de a példa jól mutatja, hogy a szabályozás és a platform-gyakorlat között lesz „súrlódás”.
Megérkeztek a „hírbe csomagolt” narratívák. A fizetett politikai elérés lezárásával az organikus tartalom felértékelődik, –amit továbbra is algoritmusok segíthetnek a keresőmotorok találati eredményeiben és a megjelenésükben egyaránt. Várható, hogy a politikai szereplők (és a hozzájuk köthető, sokszor állami forrásokkal megtámogatott médiumok) még inkább „tájékoztatásnak” látszó anyagokkal, vélemény- és hírformátumokkal terelnek — fizetett jelölés nélkül, de valós politikai befolyásolási céllal. Ez azonban további két problémát helyez előtérbe.
— A független és egy adott személyhez kötődő véleménynyilvánítás, a véleménycikkek is hamar sodródhatnak az algoritmusok „szemében” a politikai reklám kategóriába, pedig ezekben az esetekben valóban szabad és továbbra is törvényes vélemény kinyilvánítása történik.
— A gazdasági és más erőforrások a kormány- és NER-közeli térben szinte korláttok nélkül áll rendelkezésre, ami a megváltozott feltételek ellenére továbbra is a hatalmi pozícióból érkező erőknek kedvez. A magyar piacról több összegzés is alátámasztja, hogy a korábbi években a kormánypárti oldal költött messze a legtöbbet a közösségi platformokon.
A HIR8.COM is végzett egy kutatást, amiben a magyar médiabuborékok közpénz-finanszírozását vizsgáltuk.
A HIR8.COM is végzett egy kutatást, amelyben a magyar médiabuborékok közpénz-finanszírozását vizsgáltuk. Elemzésünk kimutatja, hogy a politikai reklámképesség és az azt kiegészítő, államilag/tulajdonosi háttérrel támogatott médiumok elérési túlsúlya továbbra is a Fidesz és a kormánypárti ökoszisztéma malmára hajtja a vizet — még fizetett politikai hirdetés nélkül is.
A tiltás után a hangsúly a hálózatos médiabuborékokra, az organikus terjesztésre, illetve az „issue-alapú”, hírként tálalt tartalmakra tolódik át, ahol a kormánypárti infrastruktúra eleve erős. (A Meta és a Google döntése tehát nem szünteti meg a befolyásolást — csak áttereli új csatornákba.)
Összességében a HIR8.COM arra következtetésre jutott, hogy a 2025-ös adatok alapján a magyar médiarendszer állami finanszírozása szisztematikusan a kormányközeli buborékot erősíti. A közszolgálati funkciók háttérbe szorulása (MTVA-politikai arány 92 %), a kormányközeli és független buborékok közti extrém pénz- és per-fő eltérések (60×, 44×) és a nemzetközi szervezetek kritikái azt mutatják, hogy a közpénz elsősorban politikai kommunikációt szolgál, nem pedig társadalmi tájékoztatást.
A médiasokszínűség és átláthatóság helyreállítása érdekében a magam részéről határozottan támogatnám a forráselosztási szabályok reformját, a finanszírozási mechanizmusok független felügyeletét és a civil médiaszektor stabilizálását.
Elemzésünket itt tekintheti meg.
— Jámbor Péter