-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 39 másodperc
A zoonotikus betegségek évente több millió ember halálát okozzák, egy részüket pedig az elhullott állatok tetemein keresztül terjed. Ezekről a dögevők, ha bőségben jelen lennének, rövid idő alatt gondoskodnának, azonban az egyensúly megbomlott, a nagytestű gerinces nekrofág állatok száma csökken, ezzel párhuzamosan az opportunista dögevőké nő – állítja egy frissen megjelent tanulmány.
A tanulmány szerzői szerint ez több szempontból is problémás: az embert is érintő betegségek mellett a biodiverzitásnak és az ökológiai egyensúlynak sem tesz jót, ha a természet takarítóbrigádja eltűnik. A kutatók szerint az általuk vizsgált 1376 faj 36 százalékának csökken az állománya vagy veszélyeztetett. Ez nem jó hír: az opportunista állatok éppen csak belekóstolnak a dögökbe, a maradványok pedig így tovább rohadnak szabadon, így több légy is kel ki belőlük, míg az erre specializálódott állatok, mint például a keselyűk, az utolsó falatig eltakarítják a dögöket.
A nagy indiai keselyűkatasztrófa
Az állott dögök viszont nagyobb eséllyel terjesztenek betegségeket, amelyek az opportunista dögevők közvetítésével nagyobb eséllyel érik el az embereket is. A legfőbb közvetítők a patkányok és az elvadult kutyák, amelyek 2000 és 2005 között, a nagy keselyűkihalás után Indiában a becslések szerint nagyjából félmillió ember halálát okozták. A tömeges keselyűpusztulást az okozta, hogy a teheneket diklofenákkal kezelték, ez pedig a keselyűk számára halálos méreg (a gyógyszert azóta nem alkalmazzák az állattartásban).
Chinmay Sonawane, a Stanford Egyetem ökológusa szerint ez, igaz, vidékenként eltérő fajokkal, nemcsak Indiára, hanem az egész világra igaz, ez is nagy probléma, hogy a valódi dögevők száma drasztikusan csökkent. További problémát okoz, hogy az opportunista állatok nemcsak hogy nem képesek teljesen eltüntetni a dögöket, de jellemzően jobban alkalmazkodtak az ember közönségéhez, így nagyobb eséllyel terjesztenek betegségeket is.
A keselyűkrízist véletlen mérgezés váltotta ki, de Anant Sundarshan ökológus szerint az élőhelyek pusztítása, az illegális állatkereskedelem és a klímaváltozás hatásai is veszélyt jelentenek a dögevőkre, az indiai eset pedig jól mutatja, hogy az egyensúly felborulása akár halálos veszélyt is jelenthet az emberre is. Eyal Frank ökológus és Pablo Plaza, az argentin Universidad Nacional de Comahue ornitológusa szerint pedig van még egy fontos tanulság: a környezetvédelemnek nem szabad csak a divatos vagy szimpatikus fajokra koncentrálnia, mert azok is fontosak, amelyeknek nem olyan jó a sajtójuk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
