-- Olvasási idő kb.: 1 perc és 4 másodperc

Az új-zélandi jobboldali koalíció megszavazta azt a törvényt, amelynek értelmében az országban újraindulhat a fosszilis üzemanyagok kitermelése. A döntést a magas energiaárakkal és a gazdasági versenyképesség erősítésével indokolták, az ellenzék szerint viszont romba dönti az ország klímastratégiáját és hiteltelenné teszi az eddigi zöld törekvéseket.

Új-Zélandon 2018-ban tiltották be az új olajkutak létesítését, amit a karbonsemlegesség felé tett első lépésként ünnepeltek – ezt az ország energiaügyi minisztere, Simon Watts szerint viszont a befektetők komoly fenyegetésként értékelték. Watts szerint a tiltás ráadásul veszélybe sodorta az ország energiabiztonságát, és ennek köszönhető, hogy Új-Zélandon elszabadultak az energiaárak.

Amerikai minta

Nem ez a jobboldali kormánykoalíció első olyan lépése, amit az ellenzék és a környezetvédők veszélyesnek találnak: amellett, hogy a kormány növelni akarja az energiaexportot, a környezetvédelmi kiadásokat jelentősen csökkentették, és egy olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, amelyben az új bányaengedélyeket alapos környezetvédelmi vizsgálat nélkül is ki lehessen adni.

Eddig közel 150 bányára nyújtottak be engedélykérelmet, ezek közül egy aranybánya például az ellenzői szerint a területen élő ritka madarakat veszélyezteti, egy szénbányát pedig védett területen szeretnének létesíteni.

A döntés, illetve a korábban meghirdetett intézkedések kísértetiesen emlékeztetnek az Egyesült Államok környezetvédelmi elképzeléseire: Lee Zeldin, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) vezetője a kinevezésekor szintén az ipar fellendítését hirdette meg programként, ami egybecseng Donald Trump kinevezésekor kihirdetett elképzeléseivel: „Drill, Baby, drill”, mondta a beiktatásán.

Forrás