A svéd jegybank (Riksbank) és az érintett Nobel-bizottság képviselői hétfőn bejelentették a 2025-ös közgazdasági Nobel-emlékdíj nyerteseit: a díj egyik fele az amerikai-izraeli Joel Mokyrnak, a Northwestern University professzorának jár, a másik felén pedig a Párizsban és Londonban is oktató francia Pihilippe Aghion és a kanadai Peter Howitt, a Brown Egyetem professzora osztozik.

Az indoklás szerint Mokyr „a technológiai fejlődésen keresztül megvalósuló fenntartható növekedés előfeltételeinek azonosításáért”, míg Aghion és Howitt „a teremtő (vagy kreatív) romboláson keresztül megvalósuló fenntartható növekedés elméletéért” kapja a díjat.

Az emberi történelem nagy részében az volt a megszokott, hogy a gazdaság stagnál: ha időnként történtek is olyan fontos felfedezések, amelyek jobb életkörülményeket és magasabb jövedelmeket teremtettek, a növekedés egy idő után mindig lelassult. A modern technológia gyors fejlődése, az új termékek és gyártási módszerek folyamatos megjelenése ehhez képest a tartós gazdasági növekedést is képes biztosítani, ami jelentősen növelte a globális életszínvonalat, egészséget és életminőséget.

Joel Mokyr gazdaságtörténész annak okait tárta fel, hogyan vált a tartós növekedés az új normává. Munkássága során bizonyította, ahhoz, hogy az innovációk egymást követve, önfenntartó módon szülessenek, nem elég tudni, hogy valami működik – azt is értenünk kell, miért működik. Az ipari forradalom előtt ez a tudományos magyarázat sokszor hiányzott, ezért nehéz volt az új felfedezésekre és találmányokra tovább építeni. Mokyr emellett mindig hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a társadalom nyitott legyen az új ötletekre, és utat engedjen a változásnak.

Aghion és Howitt szintén a tartós növekedés mögött húzódó mechanizmusokat tanulmányozták. Egy 1992-ben megjelent cikkükben matematikai modellt állítottak fel az úgynevezett teremtő (vagy kreatív) rombolás jelenségére – ennek lényege, hogy az új, hatékonyabb technológiák, termékek és módszerek fokozatosan kiszorítják a régi, elavultakat. Ez a folyamat rövid távon veszteségekkel járhat, de hosszú távon elősegíti a gazdasági fejlődést és az innovációt – tehát rombol, majd teremt.

„A díjazottak különböző módokon mutatják be, hogy a teremtő rombolás során elkerülhetetlenül érdekellentétek és konfliktusok alakulnak ki, amelyeket építő módon kell kezelni. Ha ez nem történik meg, a innovációt a befolyásos, régi szereplők és érdekcsoportok megakadályozhatják, mert félnek attól, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek” – írják az indoklásban.

Az előző évadok tartalmából

Tavaly három amerikai kutató (Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson) a társadalmi intézmények kialakulásának és a jólét összefüggéseinek kutatásáért kapta meg az elismerést, 2023-ban a szintén amerikai Claudia Goldint díjazták, aki a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okait és a nők munkaerő-piaci helyzetét kutatja, míg 2022-ben a gazdasági válságok és a bankok kapcsolatát kutató szakemberek nyerték el a díjat: Ben Bernanke, az amerikai jegybank korábbi vezetője, Douglas Diamond, a Chicagói Egyetem közgazdász professzora és Philip Dybvig, a St. Louis-i Washington Egyetem kutatója és pénzügyi professzora.

Az idei (és a korábbi) Nobel-díjakról, köztük Krasznahorkai Lászlóéról írt cikkeink ezen az oldalon keresztül olvashatók.

Forrás