Az Environmental Microbiome folyóirat egyik nemrég megjelent tanulmánya szerint a közönséges lucfenyő (Picea abies) a benne élő baktériumok segítségével koncentrálni képes az arany nanorészecskéket, számol be a LiveScience.

„Eredményeink arra utalnak, hogy az arany felhalmozódását a fákban a bennük élő baktériumok és más mikroorganizmusok befolyásolhatják” – magyarázza Kaisa Lehosmaa, a tanulmány vezető szerzője, a finnországi Oulu Egyetem ökológusa.

Ezek a baktériumok endofiták néven ismertek. Szimbiotikus mikroorganizmusok, amelyek többek között elősegítik a hormontermelést és a tápanyagok felszívódását. A lucfenyőkben ezek a baktériumok oldható aranyrészecskéket választanak ki, amelyeket a fák gyökerükön keresztül, a vízzel együtt vesznek fel. A folyamat egyfajta biomineralizáció, amelynek során az élőlények szabályozzák a szövetekben kialakuló ásványi anyagok képződését. Ebben az esetben az endofiták koncentrálták a részecskéket, hogy csökkentsék azok toxicitását.

A kutatók a finnországi Kittilä bányája közelében található lucfenyőket vizsgálták, ez Európa legnagyobb arany-kitermelő helye. A kutatók 23 lucfenyőről 138 tűmintát vizsgáltak meg, négy fa tűi tartalmaztak arany nanorészecskéket. Ezeket biohártyák vették körül: poliszacharidok (összetett cukrok) és fehérje vegyületek, amelyeket baktériumok választanak ki, és amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megmaradjanak a növényi szövetekben.

A nanorészecskék és a bakteriális biohártya közötti szoros kapcsolat arra utal, hogy valószínűleg a baktériumok felelősek az ásványi anyag elkülönítéséért. Az arany részecskék mérete csupán egy milliméter milliomod része, azonban a fákban található értékes ásványi anyag jelezheti a felszín alatti lelőhelyeket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás