Az Egyesült Államok védelme szempontjából mindig is kulcsfontosságú Kubában 1959-ben Fidel Castro vette át a hatalmat, és szocialista rendszert épített ki. A két ország konfliktusai hamar kialakultak, majd amikor 1961 tavaszán az USA kubai emigránsok segítségével próbálta megdönteni Castro hatalmát – ez volt a csúfos kudarcba fulladt Disznóöböl-akció –, mélypontra zuhant nemcsak Castróval, de a Szovjetunióval szemben is.

A támadás után Kuba még szorosabbra fűzte viszonyát a kommunista nagyhatalommal, és katonai támogatást kért Moszkvától. Hruscsov persze nagyon segítőkésznek bizonyult a legfőbb ellenség közvetlen közelében fekvő állammal szemben: a Szovjetunióban nagyarányú rakétagyártás kezdődött, a konfliktust megelőző hónapokban pedig katonai tanácsadók hada, és számos gyanús rakományt szállító hajó érkezett Kuba kikötőibe – írja a Rubicon.hu. Az Egyesült Államok viszonylag hamar tudomást szerzett róla, hogy a Szovjetunió az amerikai partoktól 90 mérföldre közepes hatótávolságú – többek között R–12 Dvina típusú – fegyvereket telepített, melyek akár több ezer kilométer távolságban fekvő városokat is el tudtak pusztítani. Az 1962. október 14-i felfedezéssel

kezdetét vette a hidegháború történetének legforróbb két hete, melyet később kubai rakétaválságnak neveztek el.

A CIA és a hadsereg vezetői napokon keresztül ostromolták Kennedyt, hogy indítson inváziót, vagy megelőző légicsapást a Szovjetunió és Kuba ellen, az elnök azonban kitartott a békés megoldás mellett, mivel rettegett egy esetleges nukleáris háborútól. Egy hét elteltével, október 21-én tájékoztatta a briteket, majd az egész világot a fennálló konfliktushelyzetről, másnap pedig televíziós beszédet tartott a pattanásig feszült helyzetben. A következő napon az amerikai haditengerészet blokádot vont Kuba köré, ennek megsértése casus bellivel ért volna fel. A világ lélegzet-visszafojtva figyelt, a harmadik világháború kitörése egy karnyújtásnyira került.

A patthelyzet feloldásában végül a nyilvánosság segítettet, a két nagyhatalom kommunikációra kényszerült. Október 26-án Hruscsov felajánlotta a kubai rakétaállások lebontását, ha az USA nem próbálja megváltoztatni az ország szocialista berendezkedését. Másnap ehhez még hozzátette, hogy egyúttal az USA szüntesse meg törökországi rakétabázisait. Kennedy belement, október 28-án pedig Hruscsov bejelentette a rakéták hazaszállítását, ezzel a válság gyakorlatilag véget ért.

The post Ekkor voltunk legközelebb a harmadik világháborúhoz first appeared on 24.hu.

Forrás