Hidegháborús helyzet, eszkalációs kilátások, orosz fenyegetés: ezek határozzák meg a biztonságpolitikai helyzetet Németországban és Európában a német hírszerzési és nemzetbiztonsági vezetők szerint. Martin Jäger, a BND, vagyis a német hírszerzés szeptemberben kinevezett új elnöke (előtte Kijevben volt ő a német nagykövet) a Bundestagban beszélt az éves nyilvános meghallgatásán a Németországot érő kihívásokról, és nem festett túl szívderítő képet – a sötét diagnózis alapján pedig a hírszerzése számára nagyobb jogköröket kért.

„Legjobb esetben is jeges béke uralkodik Európában, amely bármikor heves konfrontációba torkollhat”

– mondta a BND elnöke a német képviselők előtt, és arra figyelmeztetett, hogy „fel kell készülnünk a helyzet további eszkalálódására.”

Boris Pistorius német védelmi miniszter korábban többször is beszélt arról, hogy a Kreml 2029 után képes lehet akár egy NATO elleni támadásra is – Jäger azonban erre rátromfolva arról beszélt, hogy nem szabad hátradőlni, „nem feltételezhetjük, hogy egy orosz támadás legkorábban 2029-ben fog bekövetkezni”. Szerinte egyértelmű, hogy Moszkva célja az, hogy Európát Oroszországtól való függőségbe sodorja.

„Ennek a célnak az elérése érdekében Oroszország nem riad vissza a közvetlen katonai konfrontációtól a NATO-val, ha szükséges.”

Mint mondta, Németország már most is tűz alatt van, és a szabotázsakciókra, légtérsértésekre, drónokra, dezinformációs kampányokra utalt. Jäger azt hangsúlyozta, hogy Oroszország szándékosan teszteli a Nyugat határait, és ebben a harcban hiba lenne gyengének mutatkozni. „Szükség esetén szembe kell néznünk ellenfeleinkkel. A megbékélést az olyan ellenfelek, mint Oroszország, gyengeségként fogják értelmezni” – mondta.

A Bundestag meghallgatásán Sinan Selennek, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal szintén frissen kinevezett vezetőjének is volt egy jelenése. Ő ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy „Oroszország kétségtelenül agresszív, támadó és egyre inább eszkalál”, az orosz hírszerző szolgálatok tevékenysége pedig az ellenség tesztelésére irányul.

„Oroszország szó szerint rendkívül veszélyes vonalakat lép át”

– mondta.

A német nemzetbiztonságot és a hírszerzést korábban gyakran érte vád amiatt, hogy túl óvatos, túlságosan is tart a politikai következményektől, és ha lehetősége van rá, igyekszik passzív maradni a nemzetközi színtéren – akkor is, ha ennek az ellenkezőjére lenne szükség, és az orosz befolyásszerzési kísérletekkel szemben sem léptek fel kellő határozottsággal.

Ahogy az Ukrajna elleni orosz invázió és a hibrid hadviselés intenzívebbé válása óta a német politika is igyekszik keleti viszonylatban azt mutatni, hogy már nem a schröderi és merkeli korszak túlzott kompromisszumai határozzák meg, a német hírszerzés is új, aktívabb tevékenységét hangsúlyozza: Martin Jäger az orosz veszélyre figyelmeztetve kifejezetten kérte is most a hírszerzést érintő szabályozás lazítását és jogköreik bővítését, hogy „kalkuláltan nagyobb kockázatot” vállalhassanak, ha azt szükségesnek látják. (Spiegel)

Forrás