Új világrend köszönthet be, méghozzá hamarosan, ha nem teszünk valamit a globális felmelegedés mérsékléséért – derült ki egy vasárnap megjelent átfogó jelentésből. A Global Tipping Points második alkalommal jelenik meg, és most sem tartalmaz több jó hírt, mint az előző alkalommal: Mike Barrett, a jelentés egyik szerzője szerint a korallzátonyok már most sem bírják elviselni az óceánok felmelegedését, így elkerülhetetlen a pusztulásuk – legfeljebb néhány helyen maradhatnak fenn, ezeknek a védelméről pedig mihamarabb gondoskodni kell. Ez lehet az első olyan éghajlati fordulópont, amelyről a kutatók néhány éve egyre többet beszélnek, de többnyire csak jövő időben: ha nem történik valami, a világ fordulóponthoz ér, de még elkerülhető az összeomlás.

Úgy tűnik, hogy most már nem: a nagy kiterjedésű korallzátonyoknak befellegzett, és Mike Barrett, a jelentés egyik szerzője szerint ez csak az első fordulópont a sok közül. Úgy tűnik, hogy az amazonasi esőerdők pusztulása és az Atlanti-óceán meridionális áramlási cirkulációjának (AMOC) összeomlása is a küszöbön áll, ezek pedig beláthatatlan következményekkel járnának a földi életre. Ez utóbbi lehetőségként korábban is szóba került, de a mostani eredmények szerint már egy emberöltőn belül bekövetkezhet. Ha ez megtörténne, Észak-Európában akár 4-5 fokos, Közép-Európában pedig 1-2 fokos lehűlés menne végbe, miközben a Föld déli féltekéjén tovább nőne az átlaghőmérséklet. Bár az még nem tisztázott, hogy a fordulópontok milyen kölcsönhatásban állnak egymással, valószínű, hogy az AMOC összeomlása felgyorsítaná az amazóniai erdőpusztulást és a grönlandi jégtakaró olvadását is. Az áramlás összeomlása a két további fordulópont nélkül is elég rossz hírnek számítana, a monszun eltolódásával és a keményebb telekkel az egész Föld élelmiszerbiztonságát veszélyeztetné.

Visszavonhatatlan változások

Erre, illetve a többi éghajlati fordulópont által okozott változásokra egyszerűen nincs felkészülve az emberiség – mondja a jelentés egyik szerzője, Manjana Milkoreit. A jelenlegi klímavédelmi intézkedések és egyezmények a fokozatos változásokra vannak optimalizálva, nem a fordulópontok elérésekor bekövetkező összeomlásokra, amelyek ráadásul visszafordíthatatlanak – ezért a jelentés szerzői szerint ideje átgondolni ezeket, mielőtt még túl késő lenne. Erre az egy hónap múlva kezdődő brazíliai klímavédelmi csúcs kiváló alkalmat nyújthatna – már csak azért is, mert az ennek otthont adó Brazília közvetlenül érintett is az amazóniai erdők pusztulása miatt.

Tim Lenton, az Exeteri Egyetem klímakutatója szerint a másfél fokos klímacélt már egészen biztosan nem sikerül betartani, de törekedni azért érdemes rá, mert minden töredékfok számít. Lenton szerint a mostani klímacsúcson minden eddiginél nagyobb a tét, a jelenlegi keretrendszer ugyanis tényleg nincs felkészülve azokra a radikális változásokra, amelyeket a fordulópontok eredményeznének, ezért sürgős és radikális intézkedésekre van szükség, ha az emberiség el akarja kerülni a katasztrófát. Bár a helyzet nem túl rózsás, a jelentés szerzői szerint azért van némi remény: a negatív fordulópontok mellett pozitívakat is azonosítottak, ilyen például a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek elterjedése.

Barrett szerint a jelentésben foglaltak rémisztő képet festenek a jövőről, a pozitív fordulópontok pedig ugyan némi reménnyel kecsegtetnek, de ha a világ országai nem tesznek többet a környezet védelméért, mint eddig, ez a lehetőség is kicsúszik az emberiség kezéből.

Forrás