Amióta egy gép legyőzte az emberi világbajnokot sakkban, majd góban, megtanult arcokat felismerni, szövegeket írni, képeket és zenét alkotni, orvosi vizsgát letenni és olimpiai matematikapéldákat megoldani, egyre többen teszik fel a kérdést: mi marad az embernek, ha a gondolkodás és az alkotás területén is utoléri a gép? Fizikai erőnket már régen felülmúlták a gépek, az érzékelés és a komplex következtetés képességeit pedig egyre inkább képesek helyettesíteni az algoritmusok. Vajon a kreativitás az utolsó bástyánk? Sokan reménykednek abban, hogy legalább a tudomány, a felfedezések világa – amely mindig is az eredeti gondolatok, a váratlan felismerések terepe volt – megmarad az embernek. De meddig maradhatunk az élvonalban?

Ezek a kérdések adják az aktualitását annak a rendezvénynek, amely a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára alapításának kétszázadik évfordulója alkalmából meghirdetett Magyar Tudomány Éve programsorozat részeként valósul meg október 21-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A Kreatív Tudomány és Innováció Konferencia nem többnapos tudományos kongresszus, hanem rövid, közérthető délután: öt előadás és egy kerekasztal-beszélgetés, ahol különböző tudományterületek képviselői járják körül, mit is jelent ma az emberi kreativitás, és hogyan jelenik meg a saját nézőpontjukból vagy a saját szakterületükön.

A cél, hogy a nagyközönség számára is érthetővé váljon a kreatív tudományos gondolkodás világa, az a folyamat, amely képes átlépni a megszokott sémákon, új összefüggéseket felfedezni, és a tudományos fejlődés és innováció mozgatórugójává válni. Az eseményen a rövid előadások után lehetőség van kérdezni és beszélgetni az előadóknak. A konferenciával olyan környezetet kívánnak létrehozni a szervezők, ahol összejöhet többek között mérnök, bölcsész, jogász, orvos, művész, filozófus és teológus, akik között összekötő kapocs a sokszínű emberi kreativitás. Az előadások szünetében kreatív játszótér áll a vendégek rendelkezésére, ahol kreativitást fejlesztő játékokkal és fejtörőkkel ismerkedhetnek meg. A rendezvény ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

A konferencián elhangzó előadások:

Domokos Gábor: Egy találmány életútja – A lágy cellák bukása és tündöklése

Domokos Gábor építészmérnök, a világszerte ismert gömböc egyik feltalálója szerint ha egy tudósnak nem engedjük meg, hogy az esetek többségében tévedjen, akkor nagy hatású ötletekkel sem lesz esélye előállni. Úgy véli, hogy bár még rengeteg alapvető természeti törvény vár felfedezésre, és ezek megismerése akár a műszaki innovációt is segíthetné, ezekegy rövid távú gazdasági haszon által vezérelt tudományos közegben aligha képesek felszínre törni.

Fodor Szilvia: Kreatív klíma – Milyen szervezeti légkörben virágzik az egyéni kreativitás?

Szükségszerűen kreatív lesz-e egy kreatív emberekből álló csapat? Fodor Szilvia szerint nem feltétlenül. Az egyéni kreativitás kibontakozásához ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szervezeti környezet és támogató légkör. Előadásából megtudhatjuk, milyen jellemzőkkel bír egy valóban kreatív szervezet.

Csókay András: Hit és kreativitás – Honnan jönnek az életmentő ötletek?

Csókay András nevét sokan ismerhetik a bangladesi sziámi ikreket sikerrel szétválasztó műtét kapcsán. De vajon milyen volt az a kreatív folyamat a pályája során, amely akár életmentő ötletek megszületését hozta, melyek mind kellettek ahhoz, hogy a műtéti eljárások működni tudjanak?

Vécsey Richárd Ádám: Kreativitás és mesterséges intelligencia – Kreatív a gép önmagában?

A mesterséges intelligencia fejlődését mindenki tátott szájjal figyeli az utóbbi években. A gép képességei már sok területen felülmúlják az emberét. De vajon az emberhez hasonlóan mondhatjuk-e, hogy kreatív a gép? Vécsey Richárd Ádám szerint semmiképp.

Pléh Csaba: Politikai beállítódás és a gondolkodás rugalmassága – Konzervatív vagy liberális?

A kreativitás egyik alapfeltétele, hogy az ember gondolkodása rugalmas legyen, azaz a környezet eseményeinek értelmezése gyorsan megváltozhasson ha egy adott elgondolás láthatóan nem működik jól. Számos tényező hatással lehet a gondolkodás rugalmasságára, de talán kevesen gondolnák, hogy a politikai beállítódásnak is köze lehet ehhez. Pléh Csaba szerint pedig nagyon is köze van.

Az esemény az MTA Műszaki Tudományok Osztálya, a BME Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszék, a HUN-REN-BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közös szervezésében jön létre.

Forrás