• A kormány sportcélú kiemelt beruházássá nyilvánította az Újpest új stadionjának megépítését – az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtökig várta az észrevételeket, a péntek esti Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet.
• Nem a régi helyén, hanem egy volt gyártelepen húznák fel, Újpest-kertváros kellős közepén, egy jelenleg még szennyezett területen.
• A helyi civilek aláírást gyűjtenek a stadionépítés ellen, és nehezményezik, hogy az önkormányzat nem áll melléjük.
• Az önkormányzat szerint nekik nem osztanak lapot egy kiemelt beruházásnál, de tárgyalásokon képviselik a kertvárosiak érdekeit a Mol-csoporttal szemben.

„Orbán Viktor: – És a pályákat nem lehet ide-oda huzigálni, mert a pálya, most nem ezért jöttünk össze, ez nem a Nemzeti Sport podcastja, de a dolog lényege a játék lelke. A játék lelke helyhez kötött. Ahol a pálya, ott a lelke. Futballpályákat nem lehet tologatni jobbra-balra. Persze néha kell újakat építeni, de a lényeg, hogyha megvan a régi, azt…

Dopeman: – Akkor legyen ott.

Orbán Viktor: – A Puskás Stadionban, ott azért van minden úgy, mert Öcsi bácsi pontosan ott végezte el a kezdőrúgást, ahol ma a középkör van. Abból én nem engedtem, mert az a lelke a dolognak. Most Felcsúton is az volt, hogy ott volt a futballpálya, ahol én fölnőttem. Hiába volt az én házam legközelebb, nem tolhattam odébb a pályát, megöltem volna száz év lelkét.”

Az 1922. szeptember 17-én átadott, mai nevén Szusza Ferenc Stadion több mint száz éve az Újpesti futballcsapat otthona. (A nyitómeccsen 2:1 a Ferencváros ellen.) Ha elfogadjuk Orbán Viktor érvelését az idézett, augusztus elején adott interjúból, akkor a Mol, az újpesti focisták új tulajdonosa arra készül, hogy megöli száz év lelkét. Az már csak hab a tortán, hogy az Újpest Orbán gyerekkori kedvenc csapata, amit amúgy lázadásból választott, apja és nagyapja ugyanis fradista volt.

Ledarálták a gyárat

Ehhez képest az Újpest új stadiont akar építeni, méghozzá nem a régi helyén, hanem attól 2,6 kilométerre, a Fóti út 141. szám alatt. A 2020-as évek elején felszámolt Tungsramnak voltak itt gépgyárai. Az ingatlan az épületekkel együtt Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató érdekeltségébe került, miközben az Újpest FC a Mol Vagyonkezelő Zrt.-é lett. Ezek után döntöttek úgy Újpesten, hogy nem maradnak a régi, az első Orbán kormány alatt teljesen felújított stadionban, hanem újat építenek. És a szóba jöhető helyszínek közül pont a Hernádi érdekeltségébe tartozó nyerte el a tetszésüket.

Az egykori Tungsram gyárépületeit január és április között már le is bontották, a törmelékeket ledarálták, ennyi látszik most a kerítésen benézve.

Először tavaly novemberben jártunk a helyszínen, akkor még álltak az épületek, a helyeik pedig arról vitatkoztak, mi lenne a jobb: stadion vagy lakópark, döntés ugyanis nem volt az ügyben, de már akkor minden jel arra utalt, hogy stadion. A bontás után, idén júniusban a Mol-csoport közleményben tudatta: a Fóti úton akarja megépíteni a 18 ezres, 22 ezresre bővíthető stadiont. Pár hétre rá Ratatics Péter, az Újpest FC elnöke, egyben a Mol egyik felsővezetője tartott lakossági fórumot, és nem hagyott kétséget afelől, hogy a stadiont meg akarják építeni, legyen bármekkora is a lakossági tiltakozás.

Ha ellenkeztek, rosszabb lesz

A fórum legérdekesebb mozzanata az volt, hogy kiderült: a Mol két verzióval számolt. Az egyikbe bevonnák az önkormányzatot, a másikba nem. Az A-verzió szerint az önkormányzat partner lenne abban, hogy eladja az önkormányzati tulajdonú környező telkeit, így nem kellene a kertvárosi utcákat érintve megközelíteni a stadiont a villamosról, vonatról leszálló drukkereknek, és még közpark is lenne. A B-verzió – és ezt nem lehet másként, csak zsarolásként értelmezni – az önkormányzat ellenkezése esetén nem lenne közpark, önkormányzattól se vennének telket, így a stadion forgalma a kertvárosi utcákra zúdulna. Mindezt megtehetik, hiszen sportcélú kiemelt beruházássá nyilvánították a stadionépítést. A NER-re jellemző módon az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtökig várta az észrevételeket, péntek este pedig meg is jelent a Magyar Közlönyben. (Eddig ipari létesítményekre volt kiemelésük, ezt kihasználva tudtak az önkormányzatot megkerülve bontani az év elején.)

Megkérdeztük az újpesti önkormányzatot, ők hogyan értelmezik a nyári fórumon elhangzottakat, történt-e bármilyen előrelépés az ügyben? Azt írták, hogy a hatályos szabályozási tervük kizárja a stadionépítést és a tömeges lakásépítést is. (Korábban lakópark építése is felmerült ezen a területen.) Ha rajtuk múlna, kereskedelmi, kutatási, intézményi, irodai célra hasznosítanák a területet. Csakhogy nem rajtuk múlik. A kormányzati kiemeléssel „az önkormányzatnak jogilag semmilyen beleszólása nincsen, azaz csak egy lehetősége marad, tárgyalásokat folytatni”.

Vita a talajvíz-szennyezettségről

A kertvárosi civilek az egyik nyári lakossági fórumon értesültek arról, hogy létezik egy környezetvédelmi tényfeltáró dokumentáció. Ezt a Tungsram megbízásából készítették 2021-ben, és nemcsak a gyárterület szennyezéseit vizsgálták, hanem a környékbeli utcákét is. A kertvárosi civil szervezet közérdekű adatigényléssel fordult az önkormányzathoz, mert tudomásukra jutott, hogy bizonyos házaknál a víz a mai napig alkalmatlan fogyasztásra, fürdésre és haszonnövények locsolására, számos felsorolt anyag értékhatára a megengedett határ felett van jóval és súlyos egészségkárosító hatással rendelkezik. (Hasonló szennyezésre derült fény Rákospalotán is az egykori Budapesti Finomkötöttárugyárral szomszédos utcákban, itt egy óvodát be is kellett zárni.)

A kertvárosi civilek azt is kérték az önkormányzattól, hogy bármilyen építkezés csak akkor kezdődhessen, ha a talaj és a talajvíz szennyezettségét felszámolják, a kemikáliák határértéke tartósan az egészségügyi határérték alatt marad, mindezt független szakértő is megerősíti.

A kertvárosi civileket az újpesti jegyző ezután átirányította a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályához, ahonnan azt a választ kapták, hogy a dokumentumot már 2021-ben megküldték az önkormányzatnak.

A kertvárosi civilek nem értik, hogyan nem volt erről tudomásuk. Már csak azért is, mert elég súlyos állítások vannak a környezetvédelmi tényfeltáró anyagban, amit azóta az újpesti önkormányzat is kirakott az oldalára.

A szennyezés csakugyan nem állt meg a gyárkapunál, hanem attól északra és nyugatra is kimutathatók egyes szennyezőanyagok a talajvízben, amik „kockázatot jelenthetnek az itt élők számára”.

„A szennyezés terjedésének modelljével kapott eredmények azt mutatták, hogy beavatkozás nélkül a szennyezés a térségben a következő 20 évben a területen megmarad – áll az anyagban. – Az alacsony szivárgási sebességek miatt a szennyező anyagok gyakorlatilag helyben maradnak, a koncentrációcsökkenés ugyanakkor nem olyan mértékű, hogy a komponensek által elszennyezett terület nagysága érdemben lecsökkenjen. Ez azt jelenti, hogy a gyár területét elhagyó talajvíz szennyezettségéből adódó humánegészségügyi kockázat mértéke sem csökken érdemben, az továbbra is meghaladja az elviselhető mértéket. Emiatt mindenképpen indokolt a beavatkozás, a beavatkozás nélküli változat további vizsgálat vagy értékelés nélkül elvethető.”

A civilek félnek attól, hogy az építkezéssel, a betoncölöpök leverésével a szennyezett talajvíz olyan területek felé is elmozdulna, ahol most még nincs ott.

Ezen az ábrán jól látni, hogy a szennyezett terület mennyire túlnyúlik az egykori gyár határán:

2027-ig kármentesíteni kell

Az újpesti önkormányzat nem ért egyet a lakókkal. Az előző és a mostani ciklus közé, noha mindkétszer ellenzéki vezetése volt a kerületnek, éles határvonalat húznak, vagyis nem érzik felelősnek magukat azért, hogy 2021-ben nem lett nyilvános a környezetvédelmi tényfeltáró dokumentáció. „A 2024-es önkormányzati választások után az újonnan megválasztott polgármester [Trippon Norbert] 2024 októberében tette le az esküjét és lépett hivatalba” – írták.

Visszautasítják, hogy nem jártak volna el transzparensen a talajvíz-szennyezettség ügyében, és azt is, hogy a lakókat nem tájékoztatták. Azt írják, Trippon már tavaly őszi hivatalba lépése után egyeztetett a lakókkal. A talajvíz-szennyezettség szerintük már a tavaly decemberi közmeghallgatáson is téma volt, a beruházás fejleményeiről a képviselő-testület ülésein is beszámolt.

Az önkormányzatnak nincs hatásköre környezetvédelmi hatóságként eljárni, ezért a Pest Megyei Kormányhivatal 2023-ban kötelezte az egykori Tungsram területének tulajdonosát, a 2A Ingatlant, hogy az előírt technológiával a talajvizet szűrje át, mindaddig, amíg annak minősége az előírt értékeket eléri. A kármentesítés a magántulajdonú ingatlan tulajdonosának a kötelezettsége, 2027-ig kell elvégeznie. (Az első hírek arról szóltak, hogy az Újpest a 2027-28-as szezontól már a Fóti úti stadionban játszana.) Az önkormányzat szerint ez örvendetes hír, mivel egy több évtizedes probléma oldódna meg.

Szállt a por

A dokumentáció megszületésének pillanatában (2021) még évekkel voltunk a gyár majdani bontástól, ami ugye idén év elején történt. Azt írták, hogy meg kell vizsgálni, milyen kockázattal jár ez a munka. A kertvárosi civilek szerint a bontás idején a porszennyezés elviselhetetlen volt, és a környezetvédelmi dokumentáció utólagos ismeretében attól félnek, az egészségüket is károsította.

A stadiont ellenző civilek szerint botrányos körülmények között történt mindez. Állítják, a munkásokon nem volt védőruha. A szálló por a környéket szürkére színezte, és nem tudják, milyen egészségügyi következménye lehet mindennek. A törmeléket, állítják, csak ritkán locsolták.

A kertvárosi civilek úgy érzik, az önkormányzat magukra hagyta őket, egy 29 méter magas stadionmonstrumot akarnak építeni egy családi házas övezetbe ékelve. (Az újpesti víztorony 27 méter magas, egy tízemeletes ház 32 méteres.) A meglévő tömegközlekedési kapacitással ennyi embert biztonságosan szerintük nem lehet szállítani, a 2×1 sávos környező utcák pedig szűkek meccsnapokon a környék megközelítéséhez, jelentős torlódásoktól, balesetveszélytől tartanak.

Féltik a nyugalmukat

További probléma lehet a zaj- és fényszennyezés. Úgy számolnak, hogy évente 20-25 meccs, 10-12 koncert lehet, de a hétköznapi edzések is jelentős fényhatással járhatnak majd egy-másfél kilométeres körzetben, mivel a stadionnak kinéző telek Újpest egyik legmagasabb pontján fekszik. „A zaj, a forgalom, a vandalizmus és a fényszennyezés hosszú távon rontják a lakókörnyezet nyugalmát, ami csökkenti az ingatlanok értékét és a 150 éves múltra visszatekintő környék vonzerejét” – írták online petíciójukban, amit a miniszterelnök fentebb már idézett soraival nyitnak: „A pályákat nem lehet ide-oda huzigálni. A dolog lényege az a játék lelke, a játék lelke helyhez kötött. Ahol a pálya, ott a lelke, futballpályákat nem lehet tologatni jobbra-balra, a lényeg, ha megvan a régi, akkor legyen ott, az a lelke a dolognak.”

Az aláírásokat nemcsak online, hanem a helyszínen is gyűjtik. A kertvárosi civilek szerint az önkormányzat az oka annak, hogy sok lakónak még a volt Tungsram-telek közvetlen közelében sincs fogalma arról, mit terveznek ide építeni. Úgy érzik, az önkormányzat semleges pozíciót vett fel, nem a lakosságot képviselik, hanem széttárják a karjukat: mivel kiemelt beruházás lesz [azóta az is lett], így nem tehetnek semmit. Jelképesnek érzik, hogy az önkormányzat a beruházással kapcsolatos kérdéseket az [email protected] email-címre várja, belenyugodva a helyzetbe.

Stadion is, nyugalom is?

Az önkormányzat azt állítja, a kormányzati kiemelésnek ugyan nem tudnak keresztbe tenni, de az nem igaz, hogy nem tehetnek semmit. A Mol-csoport nyitott a tárgyalásokra és a településrendezési szerződés megkötésére is. Mindez akkor indulhat meg, ha a kormányzati kiemelő határozat megszületik, ekkor tárgyalhatnak a beruházóval a zaj- és fényszennyezésről, a parkolásról, a tömegközlekedésről.

Azt írták, hogy az újpesti futballtradíciók miatt jelentős számú újpesti támogatója is van a Mol-csoport stadionépítésének, ezzel együtt azt akarják: Újpest-kertváros megőrizze a nyugalmát, ne legyen szurkolói átjáróház, sem parkolóövezet, és meccsnapi gépjárműforgalom áldozata sem.

Kérdés, sikerül-e kielégíteni mindkét csoport igényeit.

Forrás