Az ókor digitális újrértelmezésére törekszik az a projekt, amelynek részeként a Zürichi Egyetem (UZH) kutatói olyan mesterséges intelligenciát (AI) használó eszközt fejlesztettek ki, amely történelmileg hiteles képeket generál az ókori görög és római világról – írja a Punkt online fotográfiai folyóirat.

A Re-Experiencig History (A történelem újraélése) programban, amelyet Felix K. Maier történész és Phillip Ströbel számítógépes nyelvész vezet, három AI-modellt kombináltak, amiket tudományos szakirodalomból és klasszikus forrásokból tanítottak be, hogy elkerüljék a hagyományos képgenerátorok bizarr anakronizmusait, vagyis történelmileg nem hiteles, különböző korszakok jellemzőit keverő jelenségeit.

Ezek a gyakori hibák azért fordulnak elő, mert az általános AI-eszközöket többnyire modern képeken tanították be – ezért tűntek fel a korai tesztek során ókori római környezetben generált képeken okostelefont bámuló járókelők. Maier szerint ezeket a képeket valószínűleg az AI betanításához használt modern római és vatikáni ceremóniákról készült fotók alapján generálhatta az AI. Az UZH modelljei ezzel szemben tudományos rekonstrukciókra támaszkodik, így történelemhű képeket lehet vele létrehozni, például az utcák sem lesznek rajtuk túl tiszták, mint amilyennek a hagyományos képgenerátorok ábrázolják az ókori tereket.

A kutatók három fő felhasználási területet jelöltek meg: a tudományos kutatást, az oktatást és a múzeumi alkalmazásokat. A tudósok például új kihívásokkal szembesülhetnek: „Ha egy római diadalmenetet szeretnének ábrázolni, akkor most konkrét kérdéseket kell feltenniük maguknak. Mennyire látható az ünnepelt hadvezér a tömegben? Milyen útvonalon haladt a menet?” – idézi Maiert az UZH oldala. De ugyanígy a diákok is jobban elképzelhetik a sokszor elvontnak tűnő történelmi környezeteket, és a múzeumokban kiállított tárgyak is korhű kontextusba kerülhetnek.

Maier és Ströbel hangsúlyozza, hogy természetesen az így készült képek is csak vizuális hipotéziseknek tekinthetők, amelyek gondolatébresztő kiindulópontként szolgálhatnak a kutatás és az oktatás területén. Hibák még így is lehetnek, de ezeket a kutatók tanulási és fejlesztési lehetőségként fogják fel – mint elmondták, a tudományoknak a digitális korban aktívan kell használniuk a mesterséges intelligenciát, különben fennáll a veszély, hogy a kutatók tudása nélkül hoznak létre félrevető és tudománytalan tartalmakat.

Az egyetem oldalán a modellek segítségével létrehozott videókat is találni római diadalmenetről vagy Cicero szónoklatáról. A generátor azonban egyelőre csak a Zürichi Egyetemen belül érhető el – az oldalon szereplő szöveg alapján a regisztrálókat e-mailben értesítik, amint nyilvánossá válik az eszköz.

Forrás