Az Európai Unióban évente fejenként körülbelül 130 kilogramm élelmiszer megy veszendőbe az az Eurostat legfrissebb, 2023-ra vonatkozó adatai szerint. Abban az évben az EU-ban összesen 58,2 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett – ez a mennyiség magába foglalja az ehető és a nem ehető hulladékot is. A szám azért is lesújtó, mert, mert 0,7 százalékos, enyhe növekedést jelent 2022-höz képest, amikor az EU-ban 57,8 millió tonna élelmiszert dobtak ki.

Az Eurostat szerint a háztartási hulladékok az összes élelmiszer-hulladék több mint felét (53 százalék) tették ki, ami lakosonként 69 kilogrammnak felel meg. A fennmaradó 47 százalék az élelmiszer-ellátási láncban produkált hulladék volt: 19 százalék az élelmiszeripari termékek és italok gyártása során (24 kg/lakos), 11 százalék az éttermek és vendéglátóipari szolgáltatások során (14 kg/lakos), 10 százalék az elsődleges termelésben (12 kg/lakos) és 8 százalék az élelmiszerek kiskereskedelmi és egyéb forgalmazása során (10 kg/lakos) keletkezett.

Magyarország az egyik legkevésbé pazarló EU-tagállam a maga fejenkénti 88 kg-jával. Ez kevesebb mint harmada a Cipruson termelt élelmiszer-hulladéknak, amiért feltehetően a turizmus a felelős.

Pazarlás, éhezés és a Föld

A Európai Bizottság rámutat arra, hogy az élelmiszer-pazarlás nemcsak etikai és gazdasági kérdés, hanem a környezet korlátozott természeti erőforrásait is kimeríti. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai szerint 2030-ig a felére kellene csökkenteni az egy főre jutó globális élelmiszer-pazarlást a kiskereskedelmi és fogyasztói szinten, valamint csökkenteni kellene az élelmiszer-termelés és az ellátási láncok mentén keletkező élelmiszer-veszteségeket is.

A Bizottság szerint az élelmiszer-veszteségek és a pazarlás csökkentésével a fenntartható fejlődési célok eléréséhez hozzájárulva támogathatjuk az éghajlatváltozás elleni küzdelmet is. Ugyanis az élelmiszer-pazarlás hatalmas környezeti hatással jár. Ez teszi ki az EU élelmiszeripari rendszerének teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 16 százalékát.

A pazarlás csökkentésével ráadásul tápláló élelmiszereket menthetünk meg, hogy azokat rászorulóknak osszuk szét, hozzájárulva ezzel az éhség és az alultápláltság felszámolásához. Ez a szempont ráadásul egyre lényegesebbnek tűnik. Tavaly nyáron David Laborde, a FAO közgazdásza a Deutsche Wellének azt nyilatkozta, hogy „ma rosszabb helyzetben vagyunk, mint kilenc évvel ezelőtt, amikor kitűztük azt a célt, hogy 2030-ra felszámoljuk az éhezést.”

Kapcsolódó cikkünk:

Forrás