Korábban megírtuk, hogy a világ óceánjai szívják fel a Föld által csapdába ejtett hőenergia csaknem 90 százalékát, ahogy azt is, hogy a hőmennyiség megduplázódott az elmúlt két évtizedben.

A PNAS folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányban Norman Loeb, a NASA Langley Kutatóközpontjának klímakutatója és kollégái az amerikai űrügynökség, a NASA és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal közös CERES (Clouds and the Earth’s Radiant Energy System) projektjének adatait elemezték. A 24 évnyi megfigyelés alapján a kutatók azt találták, hogy megváltozott a bolygó albedója, az északi félteke gyorsabban sötétedik, vagyis több napfényt nyel el, mint a déli. Ez az eltolódás megváltoztathatja az időjárási mintákat, a csapadékmennyiséget és a bolygó általános éghajlatát az elkövetkező évtizedekben – írja a Live Sciences.

A CERES 2000-től rögzíti, hogy mennyi napfényt nyel el és ver vissza a Föld, valamint hogy mennyi infravörös (hosszúhullámú) sugárzás szökik vissza az űrbe. Loeb és kollégái ezeket az adatokat használták fel a beérkező és a kiáramló energiamennyiség feltérképezésére és annak elemzésére, hogy 2001 és 2024 között miként változott a Föld energiaegyensúlya.

A kutatók megállapították, hogy az északi félteke évtizedenként négyzetméterenként körülbelül 0,34 watttal több napenergiát nyel el, mint a déli félteke. Hogy kiderítsék, mi okozza ezt az egyensúlyhiányt, a részleges sugárzási perturbáció (PRP) analízisnek nevezett technikát alkalmazva az adatokat megtisztították a felhőzet, az aeroszolok, a felszíni fényesség és a vízgőz torzító hatásától. Ennek alapján az északi félteke sötétedését a jégolvadás, a csökkenő légszennyezettség és az emelkedő vízgőzszint okozza. A Live Science által idézett Loeb szerint „az északi félteke felszíne azért sötétedik, mert a hó és a jég olvadása felfedi a szárazföldi és óceáni felszínt. A légszennyezés csökkenése miatt pedig kevesebb olyan aeroszol maradt a légkörben, amely a napfényt visszaverhetné. A déli féltekén ennek pont az ellenkezője a helyzet”.

„Mivel az északi félteke gyorsabban melegszik, több vízgőzt is tart meg. A vízgőz nem veri vissza a napfényt, hanem elnyeli. Ez egy másik oka annak, hogy az északi félteke több hőt vesz fel” — fogalmaz Loeb, aki szerint az azonban még mindig nem világos, van-e és, ha igen, akkor milyen kapcsolat a felhőképződés és az aeroszololszint változása között.

Forrás