Míg Magyarországon százezer lakosra 46 légszennyezésre visszavezetett haláleset jut, addig az Európai Unió (EU) átlaga 21 haláleset – derül ki a globális légszennyezettségről szóló, október 22-én State of Global Air 2025 címen publikált átfogó jelentésből.

A Washingtoni Egyetem égisze alatt működő rangos egészségügyi statisztikai kutatóintézet, az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) és az egyik legnagyobb nemzetközi egészségügyi gyűjtőszervezetként ismert NCD Alliance szakértői által összeállított jelentés szerint 2023-ban világszerte 7,9 millió ember életét követelte a légszennyezés, az elmúlt negyedszázadban pedig egymillióval növekedett a légszennyezés okozta nem fertőző betegségek miatti halálesetek száma.

A szív- és cukorbetegség, a rák, a sztrók, illetve a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), továbbá az összes krónikus légúti tünetegyüttes miatti halálesetek fele, a demencia miatti haláleseteknek pedig egynegyede szintén a légszennyezettségre vezethető vissza, állítja a jelentés.

A Magyarországon Légből kapott? címen indított, tüdőgyógyász szakorvosokat, házi- és gyerekorvosokat bevonó EU-s tájékoztatási kampány szerint egyes szennyezőanyagok legnagyobb kibocsátója ma már a lakosság, a kisméretű (PM2,5) elsősorban a fosszilis anyagok égetéséből (Magyarországon háromnegyed részt a lakossági szilárd tüzelésből) származik.

Korábban megírtuk, hogy a legfrissebb kutatások szerint a légszennyezés miatt lehet egyre több nemdohányzó tüdőrákos beteg, ahogy azt is, hogy a városlakók 99 százaléka olyan helyen él, ahol a határérték fölött van a szálló por koncentrációja. Hírt adtunk arról is, hogy a légszennyezettség jelentősen hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia erősödéséhez, valamint kifejezetten fokozza a csontritkulás menopauza alatt növekedő kockázatát.

Forrás