Az amerikai Columbia Egyetem és a kanadai McGill Egyetem kutatói azonosítottak egy olyan vegyületet az emberi agyban, amelynek jelenléte megmagyarázhatja, miért hajlamosabbak a gyerekkori traumát átélt emberek felnőttkorban a depresszióra vagy az öngyilkossági gondolatokra. A kutatás az SGK1 nevű, a stresszel összefüggő enzimre mutat rá mint lehetséges biológiai kapocsra a korai életesemények és a mentális zavarok, betegségek között.

A kutatók megállapították, hogy trauma hatására megnő az SGK1-szint mind a vérben, mind az agyszövetben, különös mértékben azoknál, akik öngyilkosságot követnek el. A felfedezés magyarázatot adhat arra, miért maradnak gyakran hatástalanok a hagyományos antidepresszánsok (például az SSRI-k, vagyis a szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók) azoknál, akiket gyerekkorukban bántalmaztak vagy elhanyagoltak. Márpedig ez a csoport az összes, súlyos depresszióban szenvedő felnőtt mintegy 60 százalékát, az öngyilkosságot megkísérlőknek pedig közel kétharmadát teszi ki.

A vizsgálatot vezető Christoph Anacker, a New York-i Columbia Egyetem klinikai neurobiológia tanszékének adjunktusa szerint a kutatás új típusú, SGK1-et gátló antidepresszánsok fejlesztéséhez vezethet. Állatkísérletekben az SGK1 blokkolása megakadályozta a stressz okozta depressziós viselkedést azáltal, hogy serkentette az új idegsejtek növekedését az érzelemszabályozásért és a memóriáért felelős agyi területen, a hippokampuszban.

Mivel az SGK1-gátlók már fejlesztés alatt állnak például pitvarfibrilláció kezelésére, a kutatók szerint a depresszió kezelésére irányuló klinikai vizsgálatok is a szokásosnál hamarabb megkezdődhetnek. A tanulmány szerint a genetikai szűrés is segíthet azonosítani azokat, akik a leginkább veszélyeztetettek, illetve akik a legjobban reagálhatnak ilyen terápiára.

* * *

Mit tegyek, ha öngyilkossági gondolataim vannak?

S.O.S. – Ha azonnali segítségre van szüksége

Forrás