Ha a kormány nem védené a lakosságot a reálbérek emelésén keresztül, akkor nem pluszban, hanem mínuszban lennénk, a fogyasztásvezérelt növekedés pedig hosszú távon nem fenntartható, de rövid távon, háborús környezetben szükséges, mondta az Indexnek adott interjújában Nagy Márton.

A nemzetgazdasági miniszter szerint senki nem számolt azzal, hogy a németek ilyen mélyre süllyednek. „Emelkedik a munkanélküliség és a csődök száma, a német gazdaság nagyon rossz állapotban van. A pozitív fordulat inkább 2026-ban jöhet. Berlin kiengedi a költségvetést, 3 százalék feletti hiánnyal, 60 százalék feletti államadóssággal, emellett létrehozott egy nagy, 500 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési alapot és jelentősen enyhíti a vállalatok terheit az adók, az energiaárak és a bürokrácia csökkentésével. Ez lecsoroghat a magyar beszállítókhoz, erősítheti a külső keresletet.” Mindez szerinte azt jelenti, hogy a hiányzó 2 százalékpont a GDP-ben jövőre, azaz 2026-ra megérkezhet.

Nagy azt mondta, az ellenzéki nyilvánosság által gerjesztett „balhé”, hogy az NGM évek óta olyan növekedési számokat mond, amelyek végül nem teljesülnek.

Az ellenzéki közgazdászok, elemzők és politikusok is pontosan tudják, hogy ha kormányzati várakozások mellé valaki odatenné a piaci várakozásokat, a banki elemzők előrejelzéseit, a kutatóintézetek prognózisait, kiderülne hogy szinte mindenki ugyanarra a pályára számított. Ezek nem jöttek be, de nem azért, mert a kormány rosszul számolt, hanem mert olyan külső feltételek nem teljesültek, amelyekre mindenki épített

– magyarázta.

Hozzátette, a fogyasztás továbbra is erős, a reálbérek nőnek, és ebből a költségvetés szempontjából kulcsfontosságú adók – az áfa és a bérekhez kapcsolódó adónemek – ugyanúgy befolynak, mintha magasabb lenne a növekedés. Magyarán szerinte a lakossági adóbevételeken keresztül gyakorlatilag nem érezni a kisebb GDP-növekedést.

A tárcavezető kijelentette, lehet, hogy más országokban a GDP gyorsabban nő, de a reálbérek és a reáljövedelmek növekedése tekintetében Magyarország kiemelkedően teljesít. Ha jövedelmi decilisekre bontjuk, akkor azt látjuk, hogy az alacsonyabb keresetűeknél gyorsabb a növekedés, mint a magasabb jövedelműeknél.

Az amerikai védőpajzsról azt mondta, „nem egyetlen konkrét eszközről beszélünk, hanem egy több elemből álló konstrukcióról. Ebbe beletartozik a Szabad Vámszövetség kérdése, de ennél fontosabb a fejlesztési hitelezés, például a magyar EXIM és az amerikai EXIM együttműködése. A cél az, hogy minden Amerikából érkező nagyobb beszerzés – legyen az hadiipari vagy energetikai – mögé olcsó finanszírozás társuljon. Emellett vizsgáljuk egy swapline lehetőségét is.”

Mindeközben szerinte az Európai Unió olyan feltételeket szab Magyarországnak, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt.

Ezt nem lehet komolyan venni, és nem is lehet elfogadni. Egy kormány nem mondhat le a saját gazdaság- és társadalompolitikai döntéseiről csak azért, hogy hozzájusson forrásokhoz. Minket pénzért nem lehet megvenni! (…) A viszony rendeződni fog, amint megnyerjük a választást. Ennyire egyszerű. Ezek a pénzek a mi pénzeink, Magyarországnak járnak, és meg is fogjuk őket szerezni. Az, hogy időről-időre megjelennek olyan állítások, hogy tavaly elvesztettünk egymilliárd eurót, idén is elveszítünk, nem igaz. Ezeket a forrásokat az Európai Unió végül mind oda fogja adni

– jegyezte meg.

Arra a kérdésre, milyen a kapcsolata

Milyen most a kapcsolata Varga Mihállyal, a jegybank elnökével, Nagy úgy felelte: kiegyensúlyozott.

„Amit én látok, az egy nagyon markáns különbség Varga Mihály és Matolcsy György között, különösen Matolcsy első jegybankelnöki ciklusához képest. Akkor egy sokkal aktívabb, a piacot vezetni akaró jegybanki gondolkodás volt jellemző. Ezt szokták unortodoxnak nevezni, amit én nem szeretek használni, mert ilyen kategória valójában nincs. Inkább arról van szó, hogy valaki a piacot vezeti, nem pedig követi. Varga Mihály ezzel szemben inkább a piacot követő megközelítést képviseli: megnézi, mit csinál a piac, mire reagál, és azt képezi le a döntéseiben. Ezért szokták konzervatívabbnak vagy ortodoxabbnak nevezni. Ez egy nagyon jelentős különbség a gondolkodásban. Nem minősítem, hogy melyik a jó és melyik a rossz. Más helyzet, más eszközök. Éppen ezért a kapcsolatom Varga Mihállyal korrekt: nincs olyan, hogy jó vagy rossz megközelítés, csak eltérő, egyszerűen csak más filozófia” – fejtette ki gondolatait.

The post Nagy Márton: Az, hogy időről-időre megjelennek olyan állítások, hogy tavaly elvesztettünk egymilliárd eurót, idén is elveszítünk, nem igaz first appeared on 24.hu.

Forrás